Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1044 El nök Úr! Tisztelt Ház! Bauer Tamás képviselő úrhoz szeretnék kapcsolódni és szeretném az álláspontját megtámogatni. Nem arról van szó, hogy a fiatalok dohányzását nem tekintenénk ártalmasabbnak az ő személyes szempontjukból, mint a felnőttekét, hanem arról, hogy mérlegelni kell valamit. Természetesen rossz és társadalmi értelemben is ártalmas szokás a dohányzás. De vajon kevésbé ártalmas szokás az, hogy az embertársamat feladom, ha magamnak közhatalmi jogosítványt kezdek tulajdonítani?! És különbség van az a merikai és a magyar társadalom között, mert nálunk történelmi hagyományai vannak, hogy mi fellépünk mint magánhatalom, és próbálunk mások fölött tort meg törvényt ülni. Vagy ha ebben a gondolkodási mederben haladok, azt kell hogy mondjam, nagyon hajlamosak vagyunk arra, hogy szövevényes társadalmi viszonyok következményeit redukáljuk egyalapú viszonyokra. S akkor nagyon egyszerű azt mondani, hogy a dohányzás legfőbb oka a személynek az erre való hajlandósága, és semmi mást nem veszünk tekintetbe ezen túlmen ően. Vagy azt mondhatom, azt mondtuk ezelőtt 40 esztendővel, ha valami hibádzott, hogy ez az ellenség aknamunkája. Akkor az egyalapúak esetében egy darab eljárás elég már ahhoz, hogy ezt az okot megszüntessük vagy megsemmisítsük, és akkor háttérbe szorulha t az összes bonyolultsága ennek az egész problémának, ami tulajdonképpen elveszi azt a lehetőséget is és azt a kötelezettséget is, hogy sokkal szélesebb körben vizsgáljuk meg a jelenség természetét. (16.50) Visszaemlékszem arra, hogy annak idején az ellenő rzőben kellett igazolni a szülőnek azt, hogy a 14 éves gyermeke elment - mondjuk - egy előadást meghallgatni. Szóval a dohányzás kapcsán ilyen mértékben kiterjeszteni és ellenőrzés alá vonni a gyermekeket a XX. század végén egy polgári társadalomnak a visz onyai között, ez enyhén szólva az emberben a déjŕ vu érzését kelti fel. Ezért azt gondolom, legyenek egy kicsit megértőbbek és méltányosabbak. Nem arról van szó, hogy aki ezt a passzust vagy törvényhelyet vitatja, az egyben helyeselné is a fiatalkorúak doh ányzását, vagy a dohányzás ártalmasságát kevésbé tartaná veszélyesnek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Béki Gabriella képviselő asszony, SZDSZ, kétperces felszólalása következik. BÉKI GABRIELLA (SZ DSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én szorgalmasan várok a normális hozzászólásomra, mert bejelentkeztem, és aggódom amiatt, hogy esetleg a kétperces miatt most a sorrendből kitörlődtem; szóval, ez az új technika egyik fogyatékossága. De úgy döntöttem, most szólok bele ebbe a fiatalokról szóló vitába, és akkor talán a normális hozzászólásban már nem lesz szükség arra, hogy erre újra kitérjek. Bizonyos, hogy a szabályozásnak ezzel a részével gond van. Abban a kérdésben természetesen egyetértés van közöttünk, h ogy a dohányzás ártalmas, a fiatalokra különösen ártalmas. Most az a kérdés, hogy születhete úgy egy nemdohányosok védelméről szóló törvény, hogy egyetlen paragrafus sem szól arról, hogy mi van a fiatalokkal. Én is aggódom amiatt, hogy ha ezek a paragrafu sok így maradnak, ahogy most vannak, akkor ez okot, alapot teremt arra, hogy mindenféle, általam sem kívánt rendőri beavatkozási folyamat induljon el. Ezt a problémát valóban meg kellene oldani, nem vagyok jogász, nem tudom pontosan, hogyan, de nem szeretn ém, ha ez a törvény nem szólna arról, hogy a fiatalok veszélyeztetettebbek, hogy a fiatalok korlátozottan cselekvőképesek, hogy az életnek van számtalan területe, ahol a fiataloknak nem ugyanazok a jogaik és lehetőségeik, mint a felnőtt embereknek. Például nem vásárolhatnak alkoholt, például nem mehetnek választani, például bizonyos szerencsejátékokat nem játszhatnak, és igen, valahol ebben a sorban helyt kell kapjon az is, hogy például nem dohányozhatnak vagy nem vásárolhatnak dohányterméket.