Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A gyermekgondozási díj intézményének ismételt bevezetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
104 minden kormánynak és minden ellenzéki pártnak meg kell tennie a maga választását a különböző csatornák között. Az egyik szempont a szociális szempont, és erről itt már többek beszéltek, Szabó Sándorné és Béki Gabriella is. Vajon aze szociálisan a méltányosabb, ha egy olyan formát bővítünk, ahol a magasabb jövedelműek többet kapnak, az alacsony jövedelműek kevesebbet, a munkanélküliek, a nem aktív szülők pedig semmit, vagy aze a társadalmilag méltányosabb, amelyik azt mondja, hogy minden gyerek ugyanannyit ér. Ahogy időnként még a miniszterelnök úr is mondja és Domokos képviselő úr is mondta ma, csak éppen elfelejtette végiggondolni, hogy a kormány, illetve a Fidesz által javas olt forma valóban ezt valósítjae meg. (21.30) Nem, ez a forma nem ezt valósítja meg! Tehát ez az egyik kérdés. Erről már nagyon sokat beszéltek a szocialista és a szabaddemokrata képviselők; ezt az érvelésünket - valamennyiünk kímélése érdekében - nem ism étlem meg, hiszen önök és mi is kívülről tudjuk már. Van egy másik kérdés is, amelyet annyira gyakran vetnek fel; vajon a népszaporulat szempontjából melyik az előnyösebb: a gyerekvállalás, vagy a gyerekszám? Tisztelt Fideszes Képviselők! Biztosak önök abb an, hogy amikor a gyerekvállalást mérlegeli egy fiatal pár, akkor csak 3 évben gondolkodik? Esetleg van köztük olyan is, aki 14 meg 20 évben gondolkodik? Mert azt a gyereket, akit vállal, nemcsak abban a 2 vagy 3 évben kell eltartani, ameddig a gyed jön, h anem utána is, amikor már csak a családi pótlékra számíthat. Vajon egy olyan forma, amelyik csak az első néhány évre, az első 2, vagy 3 évre jelent többletforrást, egyértelműen arra fogja késztetni őt, hogy biztos legyen benne, hogy egészen az önállóvá vál ásáig megnyugtatóan el tudja tartani azt a gyereket? Ha az ifjú pár végiggondolja, hogy mi vár rá annak a gyereknek az aktívvá válásáig eltelő időben, akinek a vállalásáról döntenie kell, akkor bizony hosszabb távban fog gondolkodni, mint amit önök esetleg feltételeznek róla. Sőt, még egy lépéssel továbbmegyek: aki gyerekvállaláson töri a fejét, nem csak abban gondolkodik, hogy milyen juttatásokat kap majd ezért az államtól. Az elsődleges dolog, ami hosszúhosszú évtizedekre visszamenőleg meghatározza a nép szaporulatot: az általános gazdaságitársadalmi helyzet. Jól tudjuk a népesedési statisztikából, hogy egy gazdasági válság vagy háború hogyan veti vissza a gyerekvállalást, s egy kiegyensúlyozott társadalmigazdasági helyzet hogyan javítja a gyermekvállalá si kedvet. Tehát azt gondolom, a gyerekvállalás ösztönzése, elősegítése szempontjából az első dolog az ország nyugodt, kiegyensúlyozott gazdasági helyzete; a második dolog a gyerekes családok hosszú távra szóló jövedelmi helyzete, s csak messze ezután jönn ek az ilyen - hogy mondjam - üveggyöngyök, amiket mondjuk a gyed jelent. Nem azt mondom, hogy ha nagyon sok a pénzünk, akkor ez ne legyen, csak amikor a költségvetési vitában a mi módosító javaslatainkról volt szó, mindig azt hallottuk, hogy mégse olyan na gyon sok a pénzünk. Olykor a pénzügyminiszter úr ezt el tudta fogadtatni a miniszterelnök úrral és a kormánypárti frakciókkal - gratulálok is hozzá, hogy a költségvetés egészét illetően, legalábbis rövid távon, egyegy évet tekintve, ez egészen jól sikerül t; hosszabb távú kitekintésben, talán nem minden szempontból, de ez messzebbre nyúló kérdés. Azt gondolom, ilyen szempontból kell mérlegelni egyegy családtámogatási forma kezelését, és ha adott esetben az ellenzék lelkiismeretesebben figyel oda arra, hogy mennyi pénze van az országnak, mint a kormánykoalíció - ez ritka helyzet, de hozzá kell szoknunk, mert attól tartok, ez négy éven keresztül így lesz , ha az ellenzék támogatja jobban a pénzügyminiszter urat, mint adott esetben a kormánykoalíció, ehhez is hozzá kell szoknunk; a pénzügyminiszter úr számíthat a támogatásunkra a jövőben is. Ez az oka annak, kedves kormánypárti képviselőtársaink, hogy az ellenzék adott esetben nem támogat egy népszerű, de az ország számára és a jövőnk szempontjából nem feltétl enül hasznos kezdeményezést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)