Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP):
1004 joga megilleti. Hangsúlyozom, hogy véleményem szerint ez a pont felesleges. A magam részéről sajnálom, ho gy egyik bizottság sem támogatta a javaslatomat. A másik, véleményem szerint kegyeletsértő pont a hősi temetők definíciójában az a rész, amelyben csak alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesett katonákról szól a definíció, pedig nem kis számban n em katonák is nyugszanak a hősi temetőkben. Véleményem szerint nem helyes őket ilyen módon megkülönböztetni. Áttérnék az eredetileg a másik tárgyalási szakaszra vonatkozó pontokra. Ott egy rendkívül súlyos hibát véltünk felfedezni nemcsak a Kisgazdapárt ré széről, hanem úgy vettem észre, minden párt részéről. Ez az eredeti szöveg szerint úgy hangzik, hogy azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy alapítvány a temető tulajdonjogát akkor szerezheti meg, ha temetői tulajdonban legalább 51 százalékos önkormányzati tulajdonrész van. Többen különböző módon próbáltuk ezt finomítani, a kormány egyik módosító javaslattal sem értett egyet, holott még mindig állítjuk, hogy azon a településen, ahol van önkormányzati tulajdon ú temető, ott sem lenne szabad megengedni a gazdálkodó szervezeteknek a temető üzemeltetését. Nem kell nagy fantázia annak elképzeléséhez, hogy mi fog történni. Néhányan összeállnak egy temetőt üzemeltető kft.be, a város határában felvásárolnak egy nagy z öldterületet, esetleg bekerítik, és közlik, hogy ez a város új temetője, ahol a sírhelyeket meg lehet vásárolni és szerződni lehet a helyekre. Majd ez a kft., miután jó áron kimérte ezt a bekerített területet, felszívódik. Kérdem én, hogy mi lesz az időköz ben oda már eltemetett halottak nyilvántartásával, egyáltalán a sírhelyekkel. Miután sem a kormány, sem a bizottságok nem támogatták egyik ezzel kapcsolatos módosító javaslatot sem, a Független Kisgazdapárt a maga részéről külön szavazást fog erről kérni. A következő pont szintén egy bizottságon sem ment át, bár a kormány tisztelt képviselője arra a még ki nem adott rendeletre hivatkozott, amelyben a kérdések szabályozva vannak, ez a boncolóhelyiségcsoport. Az általános vitában is elmondtam, hogy rendkívül sok azon önkormányzatok száma, ahol a temetőhöz nemhogy köves út nem vezet, nemhogy a víz nincs bevezetve, a költségvetésük arra sem elegendő, hogy egy fedett ravatalozót építsenek. Azokban az esetekben, amelyekben a szakorvos boncolást ír elő - nevezetes en, mondjuk, fiatal életkorban elhunyt hirtelen elhalálozása esetén , úgy gondolom, a költséget figyelembe véve olcsóbb megoldás lenne, ha az illetőt a legközelebbi kórház proszektúrájára szállítanák boncolásra, és nem írnának elő kötelezően minden telepü lésnek egy boncolóhelyiséget az összes feltétel meglétével együtt. Nem támogatta a kormány képviselője azt a módosító javaslatomat sem, amelyben jeleztem, hogy a temetőt üzemeltetőnek többek közt feladata kellene hogy legyen a hozzá beszállított halottak m egőrzése, és azonosíthatóságának biztosítása. Nem egy történetet ismerünk a közelmúltból, amikor a temetés után derült ki, hogy sajnos nem is a család hozzátartozóját temették el, hanem valaki mást, idegen személyt. Az ilyen esetek elkerülése érdekében min denképpen indokolt lett volna ezt a módosító javaslatot támogatni. Továbbmegyek: rendkívül komoly problémát látunk abban a pontban - és most ezt szó szerint felolvasom , hogy a temetésről sorrendben kiknek kell gondoskodni. (12.40) Az első helyen, aki a t emetést szerződésben vállalta, majd ezt követi, hogy akit arra az elhunyt végrendelete kötelez, vele együtt élő házastárs s a többi, s a többi. Megint ismétlésbe bocsátkozom, az általános vitában elmondtam már, hogy a lakásszerzés legújabb módját biztosítj uk ezzel azoknak, akik egy közeli hozzátartozó nélküli elhunyt halála után lobogtatni fognak egy szerződést, melyben állítani fogják, hogy ők ezt a szerződést még az elhunyt személy halála előtt vele kötötték, és cserébe a temetés átvállalásáért az elhunyt még életében a lakásáról lemond az eltemettető javára. Senki nem támogatta ezt a módosító javaslatot, tehát kérem, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor az első újsághírek majd erről szólnak, jussanak eszükbe ezek a gondolatok. Biztosan lesznek olyanok, akik ezzel élni fognak.
