Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A gyermekgondozási díj intézményének ismételt bevezetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
101 Nem hallgathatjuk el, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása terheket is jelent az ország számára. Például azt is , hogy az igen fejlett nyugateurópai családtámogatási rendszerekhez közelítsük a hazai gyakorlatot, és a nők esélyegyenlőségét ne csak deklaráljuk, hanem tegyünk is valamit annak érdekében, hogy az egyenlő jogokkal élni tudjanak. Amikor a terhességmegszak ításról alkotott törvényt az Országgyűlés, akkor a gyermekvállalás felelősségét az anya lelkiismeretére bízta. Ahhoz azonban, hogy valóban csak a lelkiismerete szavára hallgathasson, és ne a gazdasági, szociális kényszerek kiszolgáltatottjaként kelljen dön tenie, nekünk, törvényhozóknak kötelességünk olyan feltételeket teremteni, hogy valóban szabadon, minden külső befolyástól mentesen dönthessen. Az európai uniós csatlakozásnak azonban még egy következményét is végig kell gondolnunk. Mitől lehetünk kívánato s egyenjogú partnerek a közösségen belül? Trianon óta nincsenek nyersanyagaink, nincs olyan mezőgazdasági termékünk, amely csak nálunk termelhető, és amelyből az unióban nincsenek felesleges készletek. Az egyetlen tőke, amit a közösségbe vihetünk, az ember i erőforrás: elegendő számú, jól képzett, magas szellemi értéket képviselő munkaerő. Enélkül évszázadokra Európa szegényházában maradunk. Nem állítom, hogy a gyermekgondozási díj rendszerének visszaállítása elégséges megoldás, ám feltétlenül szükséges. Tud om, hogy a családtámogatás egész rendszere átalakításra szorul. Az eddigieken kívül a családi adózás valamilyen formájának bevezetése is szükséges. Az anyagi juttatások növelése azonban minden erőfeszítésünk ellenére csak átmeneti javulást hozhat a születé sszám alakulásában. Alapvetően a társadalmi közgondolkodásnak kell megváltoznia. Át kell éreznünk, hogy a gyermekvállalás és nevelés öröm, mely nélkül az ember élete szegényebb, idős kora pedig elviselhetetlenebb lenne. Ma viszont az a helyzete, hogy a cs aládok éppen a gyermekvállalástól lesznek szegényebbek. Aki ma a gyermekszülést választja, az a szegénységet választja. Nem remélhetjük hát a közgondolkodás megváltoztatását addig, amíg a minimális anyagi feltételeket sem tudjuk biztosítani. A Magyar Demok rata Fórum nevében kérem tehát képviselőtársaimat, hogy lássák be, bármily kis lépés is a jelenlegi országgyűlési határozati javaslat, mégiscsak egy lépés azon az úton, amelyet a jövő évezred Magyarországa felé teszünk. Kérem, hogy támogassák az országgyűl ési határozati javaslatot! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Vojnik Máriának, az MSZP képviselő asszonyának. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jó lenne ezekről a kérdésekről a legkevesebb politikával, politikai csatározások nélkül beszélni - és persze jó lenne kihangosított mikrofonba is beszélni... (A képviselő mikrofonja nem működik, ezért kézi mikrofont helyeznek elé.) Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! Jó lenne ilyen fontos kérdésekről a legkevesebb politikával, ha úgy tetszik, politikamentesen beszélni. Nem vagyok azonban olyan naiv, hogy azt higgyem, hogy ezt megtehetem. De azt talán megtehetem, hogy elmondjam: jó lenne, ha ezekről a fontos kérdé sekről úgy beszélhetnénk, hogy a parlament nem lenne a politikai csatározások színtere, ahol minden eszköz megengedett. Jó lenne, ha egyszer úgy tudnánk erről a fontos kérdésről beszélni, hogy az előzményeket és a folyamatokat is figyelembe vesszük. Mert h iszen elmondhatjuk, hogy az elmúlt időben e jóléti rendszerek reformja - ha úgy tetszik, bizonyos mértékig szűkítése - folyamatosan egy környezetben, egy kritikus helyzetben lévő gazdaság helyreállítása környezetében zajlottak le. Csökkent az össznemzeti t ermék, magas volt az infláció, nőtt az államadósság, csökkentek az állami jövedelmek, emellett nőtt a munkanélküliség, nőtt az ellátatlanok száma. Ez a helyzet most - részben a szűkített ellátások eredményeképpen is - érdemben megváltozott, legalább két té ren. Az egyik az, hogy a magyar gazdaság a fenntartható növekedés pályájára lépett. A másik - ugyanilyen fontos ,
