Országgyűlési napló - 1998. évi téli rendkívüli ülésszak
1998. december 22 (44. szám) - Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - "Az 1993. évi LXXXVI. törvény módosításával kapcsolatban érvénytelen jogforrás megalkotásának elkerülése" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
66 Viktor miniszterelnök úr a T/221. számú levelé ben a miniszter asszony instrukcióinak megfelelően jelölte ki azokat a szabályokat, amelyeket kétharmados többséggel kellett volna a tisztelt Országgyűlésnek elfogadnia. De a szavazás előtt történt valami! Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége f elülbírálta a miniszterelnök úr levelét, a miniszterelnök úr által kétharmadosnak ítélt szakaszokat. Azt gondolom, mindez azért történt, mert a politikai megegyezésekre képtelen kormánypárt szerint nem kellenek a jogi normák, nem kellenek a kétharmados tör vények. Valószínűsítem, hogy Dávid Ibolya miniszter asszony nem érezte jól magát e döntéstől, hiszen az ő és a miniszterelnök úr véleményét az Alkotmánybíróság határozata alapozta meg. Ezért gondolom, hogy a miniszter asszony azért nem jött most el, hogy a személyes válaszadás felelőssége alól kitérjen. (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) De kérdezem az államtitkár urat, és kérem, hogy a miniszter asszony véleményét szíveskedjék az írásban beadott kérdéseimről elmondani. Mi a véleménye arról, hogy az 1993. évi LXXXVI. számú törvényt milyen arányban lehet módosítani annak tükrében, hogy az alaptörvényt a jelen lévő képviselők kétharmada fogadta el? Egyetérte az alkotmányügyi bizottság döntésével, mely döntés felülbírálta a miniszterelnök úr levelében megfog almazottakat? Mit kíván tenni, hogy a szervezett bűnözésről szóló törvény elfogadása megfeleljen az Alkotmánybíróság 4/1993. számú határozatában foglaltaknak? Várom válaszát. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépe n. A képviselő asszony kérdéseire dr. Hende Csaba politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, önt illeti a szó. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Elöljáróban szelíden szeretném megállapítani, hogy ön lényegesen eltért az írásban benyújtott kérdésektől és szövegtől. (Dr. Szanyi Tibor tapsol. - Csige József: Hát, istenem!) Azt gondolom, hogy ha a jogunkkal élünk, azt megfelelően kell tennünk. A kormá ny a kormányprogramban a polgárokat szolgáló állam létrejöttében kiemelt szerepet szán a polgárok biztonsága megteremtésének és szavatolásának, a közbizalom helyreállításának, a belső béke megőrzésének, a polgároknak a jogállamba, a jogállami intézményekbe vetett bizalma megerősítésének. E célok megvalósítása érdekében különösen fontosnak tartja a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés jogi hátterének megteremtését. Úgy gondolom, hogy ez az a cél, amellyel minden becsületes polgár azonosulni tud, és elvárja, hogy a saját lehetőségei között mindenki - mind a kormány, mind az Országgyűlés - tegyen meg mindent e cél maradéktalan érvényesítése érdekében. Ennek megfelelően terjesztette be a kormány az első intézkedései között a szervezett bűnözés elleni t örvénycsomagot. Ennek keretében a kormány szükségesnek tartotta az idegenrendészetre vonatkozó joganyag felülvizsgálatát és módosítását is. Ez az a bizonyos '93. évi törvény, amelyre a képviselőnő utalt. A módosítás célja, hogy szigorúbb és pontosabb szabá lyokat határozzon meg a jogszabály hatálya alá tartozó személyek közül azokra, akik jogsértő cselekményeket követtek vagy követhetnek el. Ilyen például a vízumkérelem elutasítása esetén a döntés közlésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítése, a huzamosabb t artózkodási engedély megadásához a büntetlen előéletet igazoló okirat csatolásának előírása, továbbá például a kötelező tartózkodási hely elhagyásával kapcsolatos szabályok szigorítása. A kormány úgy ítéli meg, hogy ezek a szabályok szükségesek a kormánypr ogramban kitűzött, a szervezett bűnözés elleni keményebb és eredményesebb fellépéshez. Az ön által is hivatkozott alkotmánybírósági határozat rendelkező részében az Alkotmánybíróság a minősített többséget igenylő törvényi szabályozás kapcsán kifejtette, ho gy ott, ahol az alkotmány valamely alapjogról
