Országgyűlési napló - 1998. évi téli rendkívüli ülésszak
1998. december 22 (44. szám) - Személyi ügy: - A gyermekgondozási díj intézményének ismételt bevezetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
176 Ezekből a szempontokból, azt gondolom, a gyednek igenis volt jelentősége, és a megvonásának pedig látható jelei vannak a termékenységi statisztikákban, és ezért a visszaállítása a fenyegető demogr áfiai helyzet miatt különösen fontos igényt jelent a részünkről. Hogy egy számot mondjak erre, 1980 óta a 20 és 24 év közötti nők termékenysége 75 százalékos szintre esett vissza, és a 25 év felettiek termékenysége csak kismértékben emelkedett. A későbbi s züléseknek persze szociológiai okai vannak, de sajnos a későbbi szülések emelkedése abszolút nem kompenzálta az alacsonyabb korosztályoknál a csökkenést. Végeztek felméréseket annak kapcsán is, hogy hogyan befolyásolja maga a gyed intézménye a gyermekválla lás hajlandóságát, és erről csak egy negatív példát említenék az idővel való takarékosság kapcsán. Amikor a Bokroscsomag kapcsán szóba került a gyed megszüntetése, elkészült egy közvéleménykutatás, aminek az lett az eredménye, hogy az egy gyermeket nevel ő családok 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a további gyermekekre vonatkozó elképzeléseiket újragondolják az intézkedések fényében. Azt gondolom, hogy ezek önmagukban beszélnek. Utoljára pedig azt kell leszögeznem, hogy fölösleges arról vitát folytatnun k, hogy a családok vajon a családi támogatások miatt szülneke gyermeket; nem azért szülnek, általában gyermekeket szeretnének, általában a körülmények lehetetlensége akadályozza meg őket a gyermekszülésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti pad sorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak; őt követi majd Danka Lajos. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Mielőtt észrevételemet elmondanám, engedjék meg, hogy visszaté rjek a Danka Lajos képviselő úr által elmondottakra. A képviselő úr nem érti, hogy ellenzéki sorokból miért vannak fenntartásaink, miért vannak kételyeink. Úgy gondolom, hogy a képviselő úr azért nem érti ezeket a dolgokat, mert magának a gyed rendszerének a lényegét nem érti. Itt nem egy olyan lehetőségről van szó, amelyről minden állampolgár eldöntheti, hogy vagy él vele, vagy nem él vele. Itt a lehetőséget - ha a parlament a törvényt elfogadja - mi teremtjük meg, és ezt a lehetőséget nem mindegy, hogy mi ndenkinek megteremtjük, vagy csak azoknak teremtjük meg, akiknek jó jövedelmük van. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ki mondott ilyet?) Tehát a lehetőség nem adott, mi a lehetőség megteremtését fogjuk majd itt elvégezni, ha elvégzi a parlament ezt a munk át. És még egy észrevétel, többször említette az óvodát, bölcsődét. Épp az elmúlt parlamenti időszakban jött vissza a bölcsődei normatíva, igaz, lehet, hogy a Fidesz kezdeményezése is benne volt ebben a dologban, de azért ne feledje el a képviselő úr, hogy '96 óta van bölcsődei normatíva, előtte nem volt. Gondolom, Surján képviselő úr erre nagyon jól emlékszik, és úgy gondolom, hogy azért mérsékelte azokat a dolgokat, amelyeket itt negatívként felhoztak. Az észrevételemmel kapcsolatban két kérdéskört szeret nék kiragadni. Az egyik az, amiről itt folyik a vita, hogy kelle egyáltalán ez a határozati javaslat. Surján képviselő úr is azt mondta, hogy igen, vitatható, hogy kelle ez - így mondta a képviselő úr. Én úgy gondolom, hogy igenigen, ezt nagyon erősen v itatni kell. Országgyűlési határozati javaslat akkor kell, ha a kormány ezt nem akarná megcsinálni. Nem gondolom, hogy a Fideszkormány nem akarná ezt a rendszert. Ha akarja, akkor nem értem, hogy miért kell ez a határozati javaslat. Tehát semmiféleképpen nincs meg ennek az indoka, és amit ez a határozati javaslat tartalmaz, az pedig egyértelműen arra utal, hogy nem is siettetné a kormány megvalósítási politikáját, ugyanazokat az időintervallumokat határozza meg ez a határozat is, mint egyébként a kormánypr ogram. Ha bevezetnénk ezt a rendszert, akkor szinte minden törvénynél elő lehetne írni egy országgyűlési határozati javaslatot, hogy a kormány nyújtson be ilyen törvényt. Nem hiszem, hogy ez egy olyan irány lenne, amit támogatni kellene, hogy ezentúl minde n egyes törvény előtt fél évvel országgyűlési határozati javaslatban írnánk elő a kormány ez irányú feladatát. Tehát meggyőződésem, hogy nincs szükség ezen határozatra, anélkül is megy a dolog a maga útján.
