Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP
987 elszámolási viszonyoknak az adóztatás minden területén történő egységes törvényi megítélése, illetve a megítélés érdekében a társasági nyereségadótörvényhez hasonló szabályozás beépítése az alapelvek közé, amely a vállalati holdingok pénzügyeinek áttekinthetőségét vélhetően nagyban javítani fogja. Ugyancsak az alapelvek kiegészítésével beépül az adójog intézményébe a nem rendeltetésszerű joggyakorlás fogalma és tilalma, amivel elejét lehet venni a befektetési adó kedvezmények körül kialakult anomáliáknak, amelyek - mint ahogy ez tisztelt képviselőtársaim előtt is ismeretes - Magyarországon már meglehetősen gazdag hagyományokkal rendelkeznek. (11.40) Hosszasan sorolhatnám, tisztelt képviselőtársaim, az adózás rendjé ről szóló törvény szigorítási elemeit, amelyek egyértelműen az adómorál javítását szolgálják. Kormánypárti képviselőtársaim azonban, úgy érzem, teljes körű terjedelmét adták a törvényváltozás tartalmi elemei ismertetésének. Kérem, engedjék meg azon megálla pításom kifejtését, miszerint az adórendszer ellenőrzési mechanizmusai fejlesztésének felső korlátja azonban nagyon közeli állapot. Tehát lassan az adózási előírások, adóelkerülési fékek további szigorításának végéhez érkezik a pénzügyi kormányzat és az ad óhatóság. Majtényi László adatvédelmi biztos az 1997. évi beszámolójában említi, hogy már az előző kormány is érzékelte a közigazgatási működés, az adóbehajtás zavarait, és a közterhek beszedhetősége érdekében az információs rendszerek e tekintetben történ ő összekapcsolására tett javaslatot a központi adategyeztető és továbbító országos rendszer létrehozásával, közismertebb nevén a KATOR megteremtésével. Könnyen átlátható, hogy ez a rendszer tulajdonképpen az adóeltitkolások, a feketejövedelmek képződésének lényeges gátját szabhatta volna, ám ennek bevezetésére nem került sor, mert az adatvédelmi biztos mindezt alkotmányossági szempontból aggályosnak nevezte, az állam részéről az adózók terhére kialakuló információs túlhatalmat alkotmányellenesnek minősített e. Tisztelt Képviselőtársaim! Azon a véleményen vagyok, hogy a jó adórendszer legyen betartható és betartatható. Az alkotmányossági szempontokat át nem lépve, a jelen törvényjavaslattal úgy kell élnie az adóhatóságnak, hogy az APEH működésében a felruházot t jogköreivel adózóbarát szemléletet érvényesítsen. Maguk az adótörvények legyenek betarthatók, legyenek méltányosak, ne torzítsák a termelési tényezők hatékony felhasználását, reagáljanak stabilizáló jelleggel a gazdaságpolitikai változásokra, maga a rend szer és preferenciái legyenek könnyen átláthatóak az adóalanyok számára. Tehát a betarthatóságon van a hangsúly, a kiszámítható, stabilitást tükröző adótörvényeken, mert a betartathatóság érvényesítése, megvalósítása, a hatósági fellépés, azt kell hogy mon djam, Magyarországon alacsony hatásfokú, nehézkes és igen nagy fokban költségigényes az adóhivatal berkeiben. Ennek alátámasztására engedjék meg a tisztelt képviselőtársaim, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal néhány, 1998 első félévét érintő adat ára utaljak. Az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések - ilyen az ellenőrzés, a behajtás és bizonyos visszaigénylések jogosulatlanságának kimutatása - eredményeként, tehát a betartathatóság adóhatósági kényszerelemeinek hatására 1998 első félévében összességében 52,5 milliárd forinttal növekedtek az adóhatósági bevételek. Ezen belül az ellenőrzési megállapítások alapján 10,5 milliárd folyt be. A korábbi meg nem fizetett kötelezettségekből az adóhivatal behajtott 35,2 milliárd forintot, amelyből mindö ssze 4 milliárd forint volt a revíziók által feltárt tartozások összege. Megakadályozta az APEH 10,8 milliárd forint visszaigénylés kiutalását, mert megállapították annak jogosulatlanságát. Mindezen túlmenően az adóalanyok köztartozásai miatt visszatartott ak 3,3 milliárd forint visszaigénylést, illetve költségvetési támogatást. Tulajdonképpen elmondható, hogy az adóhatóság éberségének, az adózók irányában megnyilvánuló adóhatósági adóbetarthatóság következményeként összesen 101,8 milliárd forint bevétele sz ármazott az adóhatóságnak, míg összességében fél év alatt 925 milliárd forint. Tehát az
