Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
967 Ami az Érdekegyeztető Tanács összehívását illeti, augusztus 18án tett ígéretünknek megfelelően az elmúlt napokban k ezdeményeztük az Érdekegyeztető Tanács összehívását, amelyre reményeink szerint még ebben a hónapban sor kerül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosít ásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/1 63. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/163/23. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Varga Mihály államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mai napon általános vitára kerülő javaslatcsomag az adózás rendjéről, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítását tartalmazza. Az önök előtt levő két javaslat közül markánsabb vált oztatásokat az adózás rendjéről szóló törvény módosítása tartalmaz. Az adózás rendjéről szóló törvény alapvető funkciója, hogy szélesebb körben, egységes szemlélettel határozza meg az adók és az államháztartás más bevételi jogcímeinek beszedéséhez szüksége s szabályokat. Ennek az igénynek a törvény csak akkor felelhet meg, ha egyidejűleg képes elősegíteni a törvényes adóztatás eredményességét, és az adózók adminisztratív kötelezettségeit a szükséges minimumra szorítja. Az adózás rendjének tárgyalás előtt áll ó módosítása csak olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek beilleszthetők a középtávú elképzelésekbe, és a modern adóigazgatás követelményeinek mindinkább megfelelő adóztatás kialakítását segítik elő. (10.00) Tisztelt Ház! Úgy hiszem, senki által sem vitatott tény, hogy a társadalombiztosítási járulékok hatékonyabb és olcsóbb, a fizetésre kötelezettek számára pedig kevésbé terhes beszedése érdekében elkerülhetetlen a járulékigazgatási reform. Az előzetes szakértői vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy az integr ált beszedés az állami adóhatóság már kiépített, viszonylag jól működő rendszerén belül könnyebben és gyorsabban megvalósítható, mintha a fejlesztéseket egy külön rendszer felállításával oldanánk meg. Az integráció, valamint a járulékreform előkészítése az idén rendelkezésre álló néhány hónapnál hosszabb időt feltételez, ezért az integrált rendszer működése 2000. január 1jénél előbb nem képzelhető el. Az integrációt, illetőleg annak előkészítését azonban jelentősen megkönnyítheti, ha a két apparátus, a bes zedést végző adóigazgatási szervek és a társadalombiztosítási igazgatási szervek formai különállása már 1999. január 1jétől megszűnik. Az integráció első lépéseként ezért a javaslat az állami adóhatóság hatáskörét kiterjeszti a járulékbeszedésre. Ez gyako rlatilag annyit jelent, hogy a társadalombiztosítási igazgatási szervek beszedési tevékenységet végző apparátusa és eszközei átkerülnek az állami adóhatósághoz. E változás szükségessé teszi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz átkerült, járulékbeszed ést végző társadalombiztosítási szervek és az ellátások finanszírozásával foglalkozó tbszervek közötti kommunikáció és a társadalombiztosítási azonosító jel használatának szabályozását. Ezeket a szabályozási igényeket a benyújtott törvényjavaslat az adatv édelmi biztos egyetértésével megfogalmazott rendelkezésekkel kielégíti. A javaslat szabályainak nagyobb csoportját alkotják az adóztatás eredményességének, hatékonyságának javítását célzó rendelkezések.
