Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HEGYI GYULA (MSZP):
796 országa" kívántunk lenni (Dr . Géczi József Alajos: Így volt! - Folyamatos beszélgetés az MSZP soraiban.) , arra költöttük el azt, ami a nyugdíjalap pénze lett volna. Ha olyan invesztációk lettek volna, amelyek jövedelmet hoztak volna, más lenne most a nyugdíjalap helyzete! Aztán egy m ásik, igen tisztelt képviselőtársaim: voltak sikerek is a magyar gazdaságtörténetben. 1946ban Magyarország olyan rossz körülmények között stabilizálta a pénzét, amilyen rossz körülmények sehol a világon, soha a világtörténelemben nem voltak! Olyan hiperin fláció után teremtődött meg a stabil pénz - és miért? Mert Magyarország, a földművesnépe, az iparimunkásnépe olyan áldozatokat hozott, olyan termelőeszközök keletkeztek, amelyek a kínálatot és a keresletet egyensúlyba hozták, tehát stabil lehetett a pénz. Ez volt, legyen szabad emlékeztetni magunkat, mert nemigen mondták ezt nekünk. Azt mondták, ebben az országban azt hirdették, hogy Rákosi Mátyás volt a forint apja - hát 10 millió magyar volt, és úgy teremtődött meg ez! Szóval volt Magyarországon sikerhist ória! Az viszont nem volt sikerhistória, legyen szabad figyelmeztetni magunkat, amit mostanában olyan gyakran emlegetünk, még ma is elhangzott, igen tisztelt képviselőtársaim: a Bokroscsomagféle megoldás. Gondoljuk csak végig, és remélem, lesz időnk arra , hogy alaposabban belenézzünk, mi is történt akkor! Azokban az években az ország a potenciálja mögött volt, ezért nagyobb volt a munkanélküliség, nagyobb volt az infláció, mert hiszen a megtermelt javak hiánya az árakat felfelé mozgatja. Ilyen körülmények között ahelyett, hogy olyan gazdaságpolitikát talált volna ki vagy implementált volna a kormány, amely a foglalkoztatást célozta volna meg, azt, hogy nagyobb legyen a kínálat, ahelyett visszafogta a kínálatot. Hát persze hogy ez azt jelentette, hogy nagyo bb lett a munkanélküliség, és a nagyobb hiány gerjesztette az inflációt, ellentétben azzal a szándékkal, amit Bokros pénzügyminiszter úr és az akkori kormány jónak látott. Vannak ilyen esetek, ilyen példák, tisztelt képviselőtársaim, amelyeket igenis jó me gnézni, jó belenézni, és jó újragondolni! Az idő rövidsége miatt még egy szót hadd szóljak az érdekegyeztetés témájáról is. Persze hogy a konfliktusokat meg kell oldani, de legyen szabad figyelmeztetnem mindnyájunkat, hogy az intézményes konfliktusmegoldás ok, az érdekegyeztetés nem csak az itt ma hallottakból áll, hanem van egy rendkívül hatásos érdekegyeztetési mechanizmus, amit úgy nevezünk: népképviseleti rendszer és szabadpiac. Ott emberek milliói találkoznak egymással, és megoldanak dolgokat; amikor az nem megy, persze hogy szükség lehet más beavatkozásra is. De ne felejtsük el: kinőni a problémákból, a bajokból, az a legjobb megoldás! Befejezésül egy mondat, igen tisztelt Ház: úgy érzem, ebben a helyzetben a törvényhozás feladata megszerezni és megtart ani az ország népének érdeklődését, és ha jól végezzük a feladatunkat, akkor tisztelet és megbecsülés jut nekünk, jobb lesz a nemzet közérzete és jobb lesz a hírünk a világban. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt megadnám Hegyi Gyula képviselő úrnak a szót, tájékoztatom a képviselőcsoportokat: a Fidesz képviselőcsoportjának 10 perc 40 másodperc, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportj ának 32 perc 10 másodperc, a Független Kisgazdapártnak 16 perc 30 másodperc, a Szabad Demokraták Szövetségének 4 perc 30 másodperc, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának 9 perc 50 másodperc, a MIÉP képviselőcsoportjának 16 perc 10 másodperc, a füg getlen képviselőnek pedig továbbra is 1 perc áll rendelkezésére a hozzászólásra. Megadom a szót következő hozzászólónknak, Hegyi Gyula képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. HEGYI GYULA (MSZP) :
