Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 30 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének növelése", valamint "Hogyan alakul a bérek és a nyugdíjak helyzete 1999-ben?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
716 infláció leszorításától függ, a nagymértékű, ezt az inflációellenes politikát veszélybe sodró bármifajta emelés pedig inflációgerjesztő hatású, különösen Magyarországon, ahol a jövedelmek 40 százaléka szociális jellegű. (12.30) A felelőtlen emelés olya n inflációt okozhat, amely semmivé teheti magát az emelést. Mindenki megérti, hogy hiába lenne 100 százalékos nyugdíjemelés, ha az infláció 99 vagy 101 százalék. Ezt megértette az Érdekegyeztető Tanács minden oldala is 1997. április 22i plenáris ülésén, a hol a nyugdíjreformot tárgyalták. Egyetlen mondatot szeretnék ebből idézni, s azt hiszem, szocialista képviselőtársaim is elfogadják, mert az aláírók között szerepel Sándor László is. Ez így hangzik: "1999ben - amiről beszélünk - a nyugdíjak emelése a tár gyévi tervezett inflációt - 11 százalék - az aktív keresők 1998. évi reálbérének növekedésével haladja meg." Ez körülbelül annyi, mint amennyit mi most emelni szeretnénk. Tehát teljesen egyetértünk az Érdekegyeztető Tanács akkori határozatával. Mi következ ett ezután? - ezután egy felelőtlen kampányfogás a Hornkormány részéről. Felelőtlensége kettős volt, hiszen egyrészt megvalósíthatatlan, egyetlen kormány számára sem megvalósítható ígéretet tett, másrészt pedig - s ez sem akármilyen felelőtlenség - a törv ényhozást a választási propaganda szolgálatába állította. Ezt fokozza ma az ellenzéki demagógia. A felelőtlen ígéretet egyetlen kormány sem képes beváltani. Remélem, hogy a nyugdíjasok nem lesznek a demagóg lázítás áldozatai, hanem egyértelmű lesz számukra az, hogy a kormány most nem kevesebbet ad ennél a felelőtlen ígéretnél, hanem többet. Nem azért ad többet, mert másfél millió nyugdíjas 18 százalékot kap, nem azért, mert jelentős nyugdíjemelést hajtunk végre, hanem azért, mert ez a nyugdíjemelés igazságo s lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Béki Gabriella képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Képviselő asszony, öné a szó. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én szakmai jellegű hozzászólásra készültem, ahogy azt egy évvel ezelőtt is tettem a nyugdíjreform vitájában, de így a vitanap ötödik órájában meg kell állapítanom, hogy annyira át van politizálva ma ezen a vitanapon - félő, hogy kampánycélokból - ez a kérdés, hogy engedjék meg, a bevezetőben nagyon röviden erre is reagáljak, s ott kezdjem a hozzászólásomat, ahol Kuncze Gábor, a szabaddemokraták képviselőcsoportjának a vezetője befejezte. Ő azt mondta, ez a kormány megcsinálhatja, hogy nem adja oda a nyugdíjasoknak azt, ami törvény szerint jár nekik, de akkor erről őszintén kell beszélni. Ehhez képest mit tesz a jobboldali kormány, illetve annak képviselői? Háromféle dolgot tesz: egyrészt váltig bizonygatja, hogy a nyugdíjasok pedig ezzel is jól járnak; másrészt támadja, mégpedig demagóg érvekkel a régi kormányt és annak intézkedéseit; harmadrészt pedig szóba hozza a differenciált nyugdíjemelés gondolatát. A szakmai jellegű hozzászólásomra ezen a ponton szere tnék rátérni. Mit jelent a differenciált nyugdíjemelés? Bennem nagyon rossz, baljós képzeteket ébreszt, mégpedig azért, mert egy nagyon rossz, a rendszerváltás előtti gyakorlathoz való visszatérés lehetőségét látom benne. Amit eddig a kormány terveiről meg tudtunk, az sajnos kevés. Nem tudjuk például azt sem, hogy a jövőre nézve marade törvényi szabályozás arról, hogy hogyan kell évről évre nyugdíjat emelni, hogy milyen törvénymódosítást tervez a kormány az intézkedése mögé. Hiszen a miniszterelnök úr ma re ggel csak a számokat mondta, hogy ki mire számíthat a következő emelés során, de azt nem ismertette, hogy a jövőben milyen törvény fogja szabályozni a nyugdíjemelést.