Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A "Kellő körültekintéssel járt-e el a kormány a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben, különös tekintettel olyan személyek kinevezésére, akikkel kapcsolatban tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggésekmerültek fel?" kérdést vizsgáló bizottság felál... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója:
646 Elsősorban az, hogy a kormány megalakulása után és a kinevezések megkezdésekor a sajtóban azonnal olyan tények, tényeknek tűnő ügyek, ügysorozatok kerültek előtérbe, amelyek elgondolkodtattak bennünket. Mi történik akkor, ha Kiss József, bárhol lakó magyar állampolgár 1985ben alakít 1516 céget? Ez a 1516 cég működik, a legendák szerint hol tartozik az államnak adóval, hol nem, ezek a cégek az azóta megszüntetett Postabankmenedzsmenttel üzleteket kötnek, különböző bankokkal hit elszerződéseket kötnek, és ezek a cégek hol feltűnnek a Fidesz körül, hol eltűnnek a Fidesz körül. A fideszes politikusok vagy akár pénztárnokok e cégeknek hol létrehozói, hol tulajdonosai, hol a rokonok, hol az ismerősök vagy a kollégiumi társak tulajdono sok. Ezek a cégek egy perc alatt - ami a cégjog történetében szinte valószínűtlenül rövid idő, és nem igazán találunk példát Európában vagy a világon sem hasonló tranzakcióra - nem létező vagy távol létező személyek, vagy ellopott útlevelük nyomán nagy neh ezen megtalálható cégek tulajdonosaivá válnak. Ha ez Kiss József, Nagy Béla vagy akármelyik magyar állampolgár mindennapi életében történik, akkor hála a Hornkormány által szigorított adójogszabályoknak, hála a korrupció elleni küzdelem jegyében hozott tö bb törvénynek, így a nemzetbiztonsági törvénynek, a határőrizetről szóló törvénynek, ahol immár nyomozati jogköre van a határőrségnek, e több törvény eredményeként valahol landol ez az ügy, valahol landol egy rendőrségi vizsgálat, egy nemzetbiztonsági vizs gálat, egy cégbírósági vizsgálat, egy törvényességi ellenőrzés vagy egy ügyészi vizsgálat keretében, és Kiss Péter, Nagy József, bármilyen nevű magyar állampolgár azzal találja magát szemben, hogy ott ül valahol a vádlottak padja környékén, vagy nyomozás f olyik ellene. Nem ez történt négy vagy öt év alatt. A történet úgy folytatódott, hogy egy hasonló típusú ügyben, ahol vizsgálódtak állami szervek, és hasonló típusú ügyben, ahol bűnüldöző szervek vizsgálódtak, a főszereplők a kormányváltás után hirtelen kü lönböző fontos állami tisztségekben találták magukat vagy a miniszterelnök, vagy a pénzügyminiszter, vagy esetleg az igazságügyminiszter javaslata alapján. Úgy gondolom, hogy ez a történet, hipotetikus történet, alapos gyanúra ad okot a tekintetben, hogy itt valami nincs rendben; nincs rendben az ügyek körül, és nincs rendben a kormány kinevezési gyakorlata környékén sem. Hiszen ha ilyen tények, adatok jutnak egy miniszterelnök vagy egy pénzügyminiszter birtokába, akkor valószínűleg nem elégséges a Ctípus ú ellenőrzés. Valószínűleg személyesen is el kell számoltatni azt a leendő kollégáját, aki nemrég még a kollégiumban együtt lakott vele, nemrég még esetleg a rokonainak üzlettársa volt, hogy a hírekből mi igaz, és mi nem igaz. Ha nem igaz, azt is közzé kel l tenni, de korrektül, és korrektül válaszolva minden egyes feltett kérdésre. Ha igaz, akkor el kell gondolkodni azon, hogy az a kinevezés, amelyet meg kíván tenni, milyen árnyékot vethet önmagára vagy a kormányára. A válaszok helyett semmitmondó napkelté s riportok, ideges kirohanások, sajtó elől való elzárkózás és az interpellációkra, kérdésekre adott válaszok hiánya vagy a Ctípusú ellenőrzés mögé bújás volt a felelet. Úgy gondolom, hogy amikor fontos állami tisztségekről van szó, olyanokról, amelyek a k öltségvetésre nagyon nagy hatással vannak - az APEH bevételei , a korrupcióval kapcsolatosan döntések születnének vagy születnek a közeljövőben ebben az Országgyűlésben, akkor a parlamentnek és a közvéleménynek joga van megtudni, hogy mi igaz, mi nem igaz ezekből a történetekből, és valójában valós felelősséget vállal a kormányzat ezekért a személyekért, vagy más szempontok motiváltak a kinevezésükkor. Vizsgálandó e körben az is, ami a Magyar Köztársaság történetében még nem fordult elő, legfeljebb a feudu mok idején, hogy egy teljes cég vezérkara átkerül a kormányzati apparátusba, és amikor elfogy a vezérkar, akkor a történet ott folytatódik, hogy már az 52. osztályvezető is a Szerencsejáték Rt. elnökévé avanzsált. Kérdem azt, hogy ezek után a Mahirnál a h ivatalsegédek milyen fontos és magas állami megbízatást kaphatnak, hiszen még vannak néhányan - bár nem sokan - ebből az egész cégből. Úgy érzem, hogy ezek a kérdések és ezek megválaszolása nyilvánosságot igényel, és ezt a nyilvánosságot és a nyilvános vál aszokat minden érintett szereplőtől elvárjuk. Nem agresszió ez a
