Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Személyi ügy: - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
642 BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A MIÉP jelen levő képviselői nem kívántak hozzászólni ehhez a mostani vitához, de Bauer képvisel őtársamnak egy előző hozzászólásában tett közjogi definíciója késztet arra, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljunk; de egyidejűleg akkor már néhány szóban hadd mondjuk el a véleményünket - vagy legyen személyes vélemény - a bizottságok létrehozásával kapcsol atosan most folyó vitáról. Azért vagyunk itt, mert kíváncsiak vagyunk, hogy a parlament hogyan hoz létre ilyen típusú vizsgálóbizottságot. Úgy véljük, hogy a vizsgálóbizottságok nagyon fontos eszközei a parlamenti működésnek és a demokráciá nak. Egy kissé lehangoltan ülünk itt, mert úgy látjuk, hogy ez a politikai parttalan adokkapok csata legalábbis számunkra illuzórikussá teszi, hogy majdan, amikor ezek a bizottságok fölállnak, és rendkívül lényeges, érzékeny, politikai szempontból mérlege lendő végeredményre kell hogy jussanak objektív tények alapján, kételyeim vannak, hogy ezek igazán eredményre jutnake e bevezető szakasz alapján, amikor tulajdonképpen semmi tét nincs, hiszen ezeket a bizottságokat létre kell majd hozni. Egyébként az a vé leményem, hogy feltételezésem szerint minden bizottság esetében egy jogállamban megvannak azok az intézményes eszközök, amelyekkel el lehetne jutni az ügyek vizsgálatának abba a stádiumába, amely után el lehet dönteni, hogy a továbbiakban szükség vane par lamenti vizsgálóbizottságra vagy pedig nincs szükség. Tehát én úgy gondolom, hogy a vizsgálóbizottság felállítása megelőzi vagy helyettesíti azokat a lépéseket, amelyeket egyébként enélkül is meg lehetne tenni, és csak ennek ismeretében kellene továbblépni ük egy adott konklúzió irányába parlamenti bizottságoknak. Minket főleg azért érint ez nehezen, mert - még egyszer mondom - betartjuk a Házszabályt, természetesen elfogadjuk, hogy 20 százaléknyi képviselő létrehoz egy bizottságot, és részt fogunk venni a m unkájában. De én azt hiszem, hogy ezen az őszön nagyon sok nagyon komoly és súlyosabb feladat is lenne, amire energiát lehetne fordítani. Talán a média várható érdeklődése az, ami ezeket az ügyeket magas szintre emeli. Nem véletlenül említette talán Keleti képviselőtársaim is, amikor nehezményezte, hogy a média most nincs jelen. A bizottságok várható összeállításával kapcsolatban hangzott el az állítás a MIÉP parlamenti besorolásáról, ezért úgy érzem, hogy ide tartozó és válaszolnom kell Bauer képviselő úrn ak arra az önkényes definíciójára, amely szerint egy közjogi aktus van, a kormányprogram megszavazása, és ez az az egy, ami alapján pártok besorolhatók. Nos, az itteni működésben természetesen a Házszabály vonatkozik ránk. A Házszabály csak kétfajta pártot ismer, ismeri a kormánypártokat és az ellenzéki pártokat, és minden további szabályozás e két kategória alapján történik. Nyilvánvalóan például egy médiakuratóriumban mit jelent a paritás? Nem ideológiai alapon szerveződnek két táborba, hiszen ha így lenn e, akkor gondolom, az elmúlt ciklusban az MSZPSZDSZ kormányzati együttműködés ellenére sem mondta volna az SZDSZ, hogy ő az MSZPvel azonos ideológiai alapon álló párt - akár így van, akár nincs, de úgy tudom, hogy nem ezt vallotta , tehát világos, hogy a besorolás alapja a bizottságokba vagy bármely, a parlament hatáskörébe eső kérdésben csak az lehet, hogy valaki kormánypárti, illetve a többi ellenzék, hiszen a végrehajtó hatalom birtokosa a kormánypárt, tehát ebből a szempontból kell megkülönböztetni a parlament azon pártjaitól, amelyek nem birtokosai a végrehajtó hatalomnak, és abban nem vesznek részt. A Magyar Igazság és Élet Pártja a legkisebb szinten sem vesz ebben részt, egyébként még csak addig a szintig sem jut el kormányzó pártokkal, hogy akár k onzultációt folytasson, mint mondjuk, adott esetben - érthető módon egyébként - Kovács László megteszi, hiszen erre nyilván a parlamentben bizonyos kétharmados törvények szempontjából szükség van. Mi ellenzéki besorolású párt lehetünk ebben a parlamentben, és a konstruktív ellenzékiséget vagy azt a javaslatot, amelyet egy MSZPs képviselőtársunk már házszabálymódosítás formájában is beadott, hogy bevezetünk egy új kategóriát, a kormányt kívülről támogató párt fogalmát...
