Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ
545 Hasonló, szinte semmilyen mérlegelési lehetőséget nem biztosító megoldás szerepel a rendőrségi törvényben is, amely ott is vitatható, de vé gképp vitatható, sőt szerintem elfogadhatatlan, hogy egy egyetemi végzettséggel és ügyészi szakvizsgával rendelkező legfőbb ügyész ilyen módon és mértékben legyen alárendelve a miniszternek. (Dr. Dávid Ibolya: A törvény keretei között!) Ez az utasítás akár alkotmánysértő is lehet, és csak akkor tagadhatja meg a legfőbb ügyész az utasítást, ha annak teljesítésével bűncselekményt valósít meg, vagy ha saját vagy mások életét veszélyezteti az engedelmeskedésével. Semmi nem indokolja, hogy egy ilyen rendelkezés szerepeljen a törvényben, hiszen jogellenes utasítás adása egyetlen miniszternek sem lehet előjoga, egy törvény sem támogathat ilyesmit. A másik aggályos terület az ügyészi testület felállítása és működése. E testület felállításáról a T/124. számú törvényj avaslat 3. §a rendelkezik. A javaslat az ügyészség feladatait érintő döntések megalapozott előkészítése érdekében a miniszter mellett egy ügyészekből álló kilencfős tanácsadó testületet kíván létrehozni véleményező, döntéselőkészítő hatáskörrel. A testül et ilyen módon való létrehozását és működését nem tartjuk helyesnek. A testület tagjait ne a miniszter kérje fel, még ha az az ügyészi tanács javaslatára is történik, hanem az ügyészek válasszák maguk közül. Indokolt, hogy az ügyészi szervezeten belül enne k a testületnek ne csak véleményező, döntéselőkészítő, hanem érdemi szerepe, döntési jogköre is lehessen, így különösen a törvényességi felügyelet keretében bizonyos körökben csak ez a testület adhasson utasításokat az ügyészségnek. Az érdemi jogok és fel adatok törvényi megfogalmazása is indokolttá teszi, hogy a testület tagjait ne felkérjék, hanem az ügyészek válasszák meg demokratikusan maguk közül. A testület megalakítására, az abban viselt tagsági viszony megszűnésére és a testület konkrét működésére v onatkozó rendelkezéseket elnagyoltnak és részben kidolgozatlanoknak tartjuk, indokolt lenne ennek újragondolása és a pontosabb szabályozás. A testület ilyen módon történő létrehozását - ahogy az a tervezetben szerepel - tulajdonképpen inkább feleslegesnek, mint hasznosnak tartjuk, ha nincsenek érdemi jogosítványai. A következő aggályos területnek a pártok és az alapítványok feletti törvényességi ellenőrzés ügyét tartjuk. A javallatok ezzel kapcsolatban nem tartalmaznak világos, egyértelmű rendelkezéseket, p edig e feladat pontos törvényi rendezése indokolt. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva tudjuk, hogy szükséges lehet a pártok és az alapítványok feletti törvényességi ellenőrzés, de ez is csak megfelelő garanciális rendelkezések közbeiktatása mellett. Ezekben az ügyekben az ügyészi testület kaphatna döntéshozói jogokat, és rögzíteni lehetne, hogy az igazságügyminiszter ezen a téren semmilyen utasítási vagy beleszólási joggal nem rendelkezik. A törvényben kell garantálni, hogy a politika itt semmilyen beleavatkozási joggal nem bír. (11.50) Összefoglalóan még egyszer: meg kell állapítani, hogy egy ilyen súlyú kérdésben, amely alkotmánymódosítást igényel és az állami intézményrendszer egyik lényeges elemének jelentős megváltoztatását jelenti, sokkal alapo sabb előkészítésre lett volna szükség, bizonyos rendelkezéseket a javaslatokban pontosabban ki kellett volna dolgozni, és a leendő hatálybalépést jobban elő kellett volna készíteni. Annak hangsúlyozásával, hogy az ügyészi szervezet átalakításának gondolatá val elviekben ma is egyetért a Szabad Demokraták Szövetsége, a fenti hiányosságok megszüntetése és bizonyos garanciális elemek beépítése nélkül a törvényjavaslatokat ezekben a formájukban, így nem tudjuk támogatni. A bizottsági vita során tartózkodtunk, és ha a plenáris ülésen lefolytatott vita következtében ebben nem áll be lényeges változás, akkor hasonlóan fogunk állást foglalni a plenáris ülésen is. Tisztelettel kérem tehát a miniszter asszonyt még egyszer, tegyen kísérletet arra, hogy a parlamenti frak ciók és a szakma ne csak itt, ezen a fórumon tudjon vitatkozni erről az ügyről a továbbiakban, mert úgy egészen bizonyosnak látszik, hogy ez az ügy sikertelenségére utalt. Ha ezt a
