Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ
543 lépés kellene ahhoz, hogy a bíróságok kormány alá rendelése is felmerülhessen; nyilvánvalóan ezen az úton nem szabad elindulni, ez beláthatatlan követke zményekkel járna. A Magyar Országgyűlés a rendszerváltás óta eltelt időben több tucat olyan törvényt alkotott, amelynek köszönhetően kiépültek a jogállamiság alappillérei, és ma már a működési zavarok megszüntetése, az intézményrendszer tökéletesítése, ill etve az Európai Unióhoz való csatlakozásunk érdekében szükséges jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése van a jogalkotás napirendjén. Ezen az a körülmény sem fog lényegesen változtatni majd, ha talán valamikor megszületik a ma még csak körvonalazódó ú j alkotmány, hiszen az elsősorban az eddig elért eredmények új formában történő összegzése lesz és nem alapvetően új szabályok megalkotása. Viszonylag kevés nyitott kérdés maradt az állami intézményrendszer felépítésével kapcsolatban, de kétségtelen tény, hogy az ügyészség jövőbeni alkotmányos helyzete ezek közé tartozik. Mint az alkotmányügyi bizottság ülésén és a miniszteri expozéban is elhangzott, és sokak által jól ismert tény, ez a vita több mint száz éve folyik Magyarországon, és végleges megoldást vá rhatóan most sem fogunk találni. A kétharmados támogatottság hiányában, azaz az alkotmány módosítása nélkül önállóan egyik javaslat elfogadásának sincs értelme. Ha az eltérő álláspontok a vita során nem tudnak lényegesen közeledni, akkor a mi felszólalásai nk csak egy későbbi vitához szolgálhatnak majd adalékul, további jelentőségük valószínűleg nem lesz. A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt tíz évben következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy bizonyos fontos feltételek teljesülése mellett támoga tja, sőt szükségesnek tartja az ügyészség kormány alá rendelését, hogy a mindenkori kormány büntetőjogi jogpolitikájának érvényesülését az ügyészség működése útján is hatékonyabban lehessen biztosítani, és az ügyészség közjogi helyzete megoldódjon. Ezt az elvet tartalmazza az 1990es, az 1994es és az 1998as választási programunk is. Hasonló rendelkezéseket rögzített az 1994es kormányprogram is, hiszen annak a "Közjog, jog- és közbiztonság" fejezete is tartalmazza azt az igényt, hogy az új alkotmány megal kotásakor újra kell szabályozni az ügyészség alkotmányos helyzetét. Rövid, utalásszerű megfogalmazás a mostani kormányprogramban is van, amely szerint az igazságügyminiszter feladata az alá rendelt ügyészi szervezet közreműködésével a kormány büntetőjogp olitikájának kidolgozása és végrehajtása. Az előző ciklusban az új alkotmánytervezet megfogalmazásakor sem sikerült ennél sokkal előrébb jutni. A vita hevességére és az álláspontok távol eső voltára utal, hogy a tárgyalások során az MSZP itt vétót is bejel entett. Az évtizedek óta zajló vitában - és persze más kérdések felvetése során és a mai vitában is - sokan hivatkoznak a legkülönfélébb külföldi megoldási módokra elsősorban az európai országok körébő l. Fontos kiemelni, hogy ezen a téren hazánknak nincs az uniós csatlakozás kapcsán felmerülő jogharmonizációs kötelezettsége, és szerintem nincs olyan egyedül üdvözítő megoldási mód sem, amely kétséget kizáróan a legjobb lenne. (11.40) Az európai államok e gymástól eltérő szabályokat alkottak. Mind a kormánytól teljesen függetlenül működő ügyészségekre lehet jó és rossz példát felhozni, és a kormánynak alárendelten működő ügyészség is lehet alkalmas és alkalmatlan alapvető funkciójának betöltésére. Nem a sza bályozási mód, hanem a törvények alkalmassága, kidolgozottsága, a jogrendben betöltött helyzete dönti el, hogy egy adott országban működő ügyészi szervezet képese ellátni feladatát. Mint más esetekben is, ezúttal is helytelen lenne egy megoldási módot kir agadni egy adott ország jogrendszerének egészéből és megpróbálni valamilyen módon beleerőltetni azt a hazai intézményrendszerbe. Kétségtelen tény, hogy az ügyészség alkotmányos helyzete rendezetlen. Hiányzik a működésével kapcsolatos megfelelő társadalmi k ontroll, így ezen a helyzeten változtatni indokolt lehet. Meg kell
