Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
540 demokráciával szemben álló konszenzuális demokrácia erényét hangoztatták a tömegmédiumokban hangsúlyos politológusok. Ha tehát a politikai demokrácia két formája közül a radikálisabb változtatásokra szabott többségi demokrácia háttér be szorulását láthatjuk a '89es alkotmányjogi reform során, akkor azt kifejezetten antiforradalmi alkotásnak lehet utólag minősíteni. A harmadik ok a hatalom megosztásának mindenekfölé emelésében és a kormányhatalom gyengítésében az előbbihez kapcsolódik. Ugyanis noha tévesnek bizonyult a '89es félelem a korábbi állampárt fölényes győzelmétől, de az egykor győztes nemzeti konzervatív kormányzat egy olyan médiabirodalommal került szembe, amely mindent a demokrácia győzelmeként értékelt, ami az Antallkormá ny cselekvési lehetőségét korlátozta. Ennek menetében srófolta fel a köztársasági elnök hatáskörét - egy esetben kifejezetten az Alkotmánybíróság döntésével szemben , de maga az Alkotmánybíróság is a médiák hőse volt minden kormányjavaslatot megsemmisítő döntése után, és ez itt is a hatásköre további bővítéséhez vezetett. Végül, negyedikként jött a hatalom széttagolásának és az erős, ütőképes kormányhatalom gyengítésének érvei mellé a '90es években kialakult új tulajdonosi rendnek az érdeke a változatlans ág biztosításában. A széttagolt államhatalom és a privatizáció gyakorlata révén ugyanis egyszerűen átömlött a korábbi privilegizált rétegek hatalma az új berendezkedés keretei közé, és minden ezzel szemben ütőképes államhatalom ezt fenyegette volna. Hölgye im és Uraim! Úgy gondolom, hogy ezen feltételek mellett alakult ki Magyarországon egy olyan politikai légkör az elmúlt években, amelyben a parlamenti kormánytöbbségen alapuló kormány hatalmának minden leszeletelése mint a még nem teljes demokrácia kiteljes edése és jobbulása volt interpretálható. Így emelték ki a kormányhatalom és az Országgyűlés alól a társadalombiztosítást, a pénzpolitika felett rendelkező jegybankot, a jogpolitika felett rendelkező országos igazságügyi tanácsot és a büntetőpolitika felett rendelkező ügyészi hierarchiát. Emellett - NyugatEurópától élesen eltérő módon - még a legfontosabb törvényhozási tárgyak is túlvannak a kormánytöbbség hozzáférésén, és kétharmados többséghez vannak kötve. Ha látjuk ezeket az eltéréseket a szokásos európ ai parlamentarizmustól a hatalom szétdarabolása és a felelős kormányzat legyengítése felé, akkor egyszerűen csak megmosolyogtatónak kell tartani azokat a kritikákat, melyek korlátlan hatalomkoncentrációra törekvést vetnek az új kormány szemére, amikor a jo gilag korábban szétszerelt felelős kormányzat alapelemeit igyekszik egykét ponton az új kormányzat visszaszerezni. Tudjuk, hogy alapvetően már nem lehet a mellényt újragombolni, és csak közelíteni lehet a hatalom mai széttagolásából az európai parlamentar izmusban szokásos kormányhatalom terjedelme felé. Ebben csak kis lépés volt a társadalombiztosítás parlament alá integrálása, és most ezt célozza ez a javaslat is az ügyészség kormány alá rendelésével. Én úgy gondolom, hogy becsületes demokrata, ha minimál is felkészültséggel rendelkezik az alkotmányjog és az alkotmánytörténet terén, nem vádolhatja a mostani törekvéseket túlzott hatalmi koncentrációval. Hadd jelezzem rögtön, hogy én nem is a becsületességét akarom kétségbe vonni azoknak a képviselőtársaimnak , akik ezt nyilatkozták az elmúlt hetekben az ellenzék padsoraiból, hanem inkább a megfelelő információk hiányát látom ebben. Egyetlen igazán megfontolandó ellenvetést csak abban látok, amely a legfőbb ügyész igazságügyminiszter általi egyedi utasíthatósá gára vonatkozik. Igaz, hogy a sokszoros garancia ennél eloszlathatja a félelmeket, de ha csak ez lenne az akadály ahhoz, hogy a kétharmados többséget megszerezze ez a törvénycsomag, akkor én megfontolhatónak tartanám ennek esetleges törlését is. Befejezésü l jelzem, hogy a Kisgazdapárt támogatja a beterjesztett alkotmánymódosítást, és kérem az Országgyűlésben helyet foglaló többi képviselőcsoportot, hogy támogassák a kormánynak ezt a javaslatát. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A Függ etlen Kisgazdapárt következő vezérszónoka Bánk Attila képviselő úr. Megadom a szót.
