Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP
538 elsősorban abban látjuk, hogy biztosítsa a működés feltételeit, nem pe dig abban, hogy az igazságszolgáltatás vagy a bíróság szintjén bármifajta beavatkozási lehetősége legyen. Nem hiszem, hogy ez a bűnözés elleni harc eredményesebbé tételét jelentené, a veszélyeire pedig, úgy gondolom, nem kell külön utalni. Végezetül, tiszt elt Országgyűlés, elhangzott, hogy az ügyész a nyomozás birtokosa. Szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy ma a bűnüldözésben egyre nagyobb teret nyer a felderítés. A felderítés tulajdonképpen nem más - úgy is fogalmazhatnánk , mint bűn ügyi hírszerzés, olyan tevékenység, amelynek a jogi kereteit megfogni szinte lehetetlen. S ha ezt a fajta tevékenységet a kormány direkt befolyása alá tesszük, akkor félő, hogy eluralkodnak a célszerűségi szempontok, és esetleg olyan szituációk alakulnak k i, amelyek károsak a magyar demokráciára, és tulajdonképpen károsak a bűnüldözés elleni harcra is. Összességében, tisztelt Országgyűlés, a Szocialista Párt készen áll minden okos javaslat megvitatására, amely a bűnözés visszaszorítása érdekében megszületik , legyen az a korábbi kormány által előkészített (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és most beterjesztett törvényjavaslat, vagy legyen bármilyen más eszköz, de ebben a folyamatban az ügyészség alkotmányos helyének megv áltoztatását nem tartjuk indokoltnak, mert ez a kívánt céllal ellentétes folyamatokat indíthatna el. Köszönöm szépen, és elnézést kérek az idő túllépéséért. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja két vezérszónokot állít az általános vitában. Elsőként megadom a szót Pokol Béla úrnak. Felhívom a figyelmet, hogy a huszonöt perccel ők gazdálkodnak közösen, nem fogom figyelmeztetni őket, hogy a fele eltelt. DR. POKOL BÉLA , az FKGP ké pviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A három egymáshoz kapcsolódó törvényjavaslat közül csak az alkotmánymódosításra vonatkozó T/123. számú törvényjavaslatra térek ki az ügyészség kormány a lá rendeléséről folyó vitában. A változtatás részleteivel foglalkozó másik két törvényjavaslatról a Független Kisgazdapárt álláspontját majd frakciótársam, dr. Bánk Attila ismerteti. Elsőként az ügyészség központi állami szervek között elfoglalt helyét sze retném tárgyalni, és ehhez elengedhetetlen, hogy a parlamentáris kormányforma egész szerkezetét felvillantsam, ahogy az Angliában és innen elterjedve Európa nyugati felén már az elmúlt két évszázadban, majd pedig nálunk - negyven év megszakítás után - 1989től ismét megvalósul. Ez az átfogó, összefüggésekre kitekintő tárgyalás már csak azért is fontosnak tűnik, mert az elmúlt években - az 1989es átmenet hónapjaiban is - aktuálpolitikai megfontolásokból egy sor téves elképzelés is meggyökeresedett néhány po litikai csoport felfogásában a parlamentáris kormányforma felépítésének elveiről. Látni kell, hogy a parlamentáris kormányforma szülőhazájában, Angliában az 1700as és az 1800as évek folyamán úgy alakult ki, hogy a parlamenten keresztül a társadalomnak fe lelős kormány egy parlamenti ciklusra az államhatalom teljességét megszerzi. E kormányforma alapelve, hogy a győztes mindent visz. Ezt a rendszert vették át az európai országok a politikai demokrácia kialakulásának menetében az elmúlt másfél évszázadban. A ngliában a hatalom egységének elve és ennek az egységnek a parlamentre ruházása addig ment, hogy még a bírói szervezeti hierarchia csúcsa is befut a parlamentbe, és a felsőház, a lordok háza jelenti a legfelsőbb bírói fórumot is, élén a lord kancellárral, aki a mindenkori kormány egyik vezetőjének számít. Az angol parlamentarizmus kontinentális európai átvétele során ez a hatalmi egység annyiban enyhült, hogy a bírói hierarchiát az európai kontinens országaiban nem viszik be a parlamentbe, hanem külön szerv ezetben: legfelsőbb bíróságban futtatják össze. Igaz, hogy épp ezért rendszerint külön igazságügyminiszteri posztot is létrehoznak, aki a kormány jogpolitikáját érvényesíteni tudja a bírói igazgatáson és a kinevezési rendszeren keresztül.
