Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP
537 szervek maguk is átalakuláson men tek keresztül, és képtelenek voltak erre a dinamikus bűnözésre megfelelő válaszokat adni, vagy csak részben tudtak válaszokat adni; egy olyan helyzetben hiszterizálta ezt a kérdést, amikor az ország anyagi javai nem voltak elégségesek ahhoz, hogy finanszír ozni lehessen azokat az emberi és technikai feltételeket, amelyek eredményesebben vették volna fel a harcot a növekvő bűnözéssel és annak új formáival. Tisztelt Országgyűlés! Arról is őszintén kell beszélni, hogy ez jelentősen befolyásolta ma Magyarországo n a politikai viszonyok alakítását, hiszen a konzervatív erők jó érzékkel tapintottak rá erre a helyzetre, és a választási kampányuk egyik fő mondanivalója éppen az volt, hogy ők úgymond képesek a bűnözés helyzetét megváltoztatni, gyors sikert ígértek, és az emberek a kialakult helyzetre tekintettel, fogékonyak voltak erre az ígéretre. Miért ne lettek volna fogékonyak, amikor a választási kampány kezdetén és a választási kampány idején is robbantásos leszámolások sokasága történt az országban, kivégzés típu sú gyilkosságok, és ebben a helyzetben az emberek könnyen elhitték azokat a szavakat, amelyek úgy szóltak, hogy pusztán elhatározás kérdése, hogy ezen változtassunk. Valóban bekövetkezett a választások után, hogy csak egyetlenegy robbantásos leszámolásról tudunk, azt az embert ölték meg így, aki korábban jelezte már a hírek szerint a hatóságoknak, hogy robbantások sorozata lesz az országban. Ezt csak példaképpen mondom, hogy a bűnözés helyzete és az ezzel kapcsolatos társadalmi elvárások, követelmény a mind enkori kormányokat feszítő helyzetbe hozzák, keresik azokat a megoldásokat, hogy a társadalom jogos igényeire hogyan tudnak reagálni. Elég, ha napjaink példáit vesszük, önkormányzati választások előtt vagyunk, a miniszterelnök úr beígéri, hogy kéthárom hó nap múlva jelentős változásokat fogunk elérni a szervezett bűnözés elleni harcban, ha jól értettem, úgy fogalmazott, hogy jelentős bűnöző csoportokat fognak felszámolni. Úgy gondolom, mindnyájan szurkolunk, hogy ez így következzék be, bár hozzá kell tennem , hogyha ez bekövetkezik, ehhez az Orbánkormánynak semmi köze nem lesz, hiszen, azt hiszem, a rendőrközépiskolában első évfolyamon oktatják, hogy a szervezett bűnözés ellen hosszúhosszú felderítő munkával, éveken keresztül kiképzett ügynökök - és nem ve zető rendőrtisztek - beépítése alapján szerzett információk értékelésével lehet hatásosan fellépni. (11.10) Ha tehát úgy gondoljuk, hogy a kormánynak sikerül ezt az ígéretét teljesítenie, és nem csak választási luftballonról van szó, ennek akkor is hosszú előzményei vannak, mégpedig azoknak a rendőröknek az áldozatos munkája, akik elég rossz feltételek között küzdenek a szervezett bűnözés ellen. A lényeg az, tisztelt Országgyűlés, hogy a választások előtt újra előttünk van egy javaslat, amely azt mondja, h ogy azért kell az Országgyűlés alárendeléséből a kormány alárendelésébe vinni az ügyészséget, mert a kormány csak így tud felelősséget vállalni a bűnözés elleni harcban. Ez egy új momentum az 1993as indokoláshoz képest. Akkor inkább csak egy modellkövetés jelent meg, most viszont konkréttá válik a dolog. A Szocialista Pártnak az a véleménye, hogy a kormány rendelkezésére álló eszközök elegendőek ahhoz, a hogy felelősségét érvényesíteni tudja. Elegendőek a jogalkotás terén meglévő jogosítványai, elegendő, h ogy a bemenet és a kimenet a kormány kezében van, és elegendő a rendvédelmi szervek irányítása terén törvényileg biztosított jogosítványa. Összességében: ha a kormánynak valóban van kriminálpolitikája, megítélésem szerint ezt a kriminálpolitikát a meglévő jogosítványok lehetővé teszik. Ahol pedig a kormánynak nincs ma jogosítványa, tisztelt Országgyűlés, ott ne is legyen! Mert kimondva vagy kimondatlanul, azzal, hogy a kormány maga alá akarja rendelni az ügyészséget, tulajdonképpen - amint már elhangzott - az igazságszolgáltatás síkján akar ebbe az egész komplex folyamatba beavatkozni. Ez kimondva vagy kimondatlanul, de benne van ebben a dologban. A kérdés az, hogy ezt akarjuke vagy sem. A Szocialista Párt nem akarja, hogy bármelyik kormá ny - sem direkten, sem közvetetten - beavatkozzék az igazságszolgáltatás tevékenységébe. Nem azt mondjuk, hogy az igazságszolgáltatás terén minden rendben van, de a kormány felelősségét
