Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KISS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
528 ügyészi törvény egyrészt tiltja az ügyészeknek a politikai tevékenységet, a legfőbb ügyész úr mégis szenvedő alanya volt sokszor az Országgyűlésben az elmúlt ciklusba n annak, hogy egyfajta politikai felelősségre vonással vagy egyfajta nyomásgyakorlással az Országgyűlés nyilvánvalóan élhetett, amikor képviselők a legfőbb ügyészt interpellálták. Érveléseink között az is megfogalmazódott, hogy a magyar közjogi hagyományok hoz az a megoldás illeszkedik, amit ez a törvénytervezet, törvénycsomag most előterjeszt. Ez még akkor is igaz, ha az ellenzéki képviselők megfogalmazták azt, hogy amikor az 1800as évek végén, 1871ben megszületett az első ügyészségi törvény, csak egy min imális többséggel szavazta meg az akkori Országgyűlés azt a megoldást, amelyhez most visszatérnénk. Azt gondoljuk, hogy az a 78 év, ami a kormány alá rendelten telt el, gyakorlatilag megalapozza ezeket a közjogi hagyományokat. Nyilvánvalóan vizsgáltuk azt is, hogy vane visszaélésre lehetőség. Azt láttuk, hogy a normatív utasítási rendszer erre nem ad lehetőséget, az egyedi utasítás pedig csak kivételes esetben alkalmazott megoldás ebben a törvénycsomagban, és az is rendkívül erősen körbe van bástyázva olya n jogintézményekkel, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a visszaélést. Az ügyészség megtartaná egységes szakmai szervezetét, és nem igazodna bele a közigazgatásba. Nyilvánvalóan szóba került az, hogy az ügyész kijelölése kulcskérdés, de az eljáró üg yész kijelölése az ügyészi szervezeti rendben megmaradó kérdés, ezért nincs befolyásolásra lehetőség. A mellette és az ellene szóló érvek alapján a bizottság többsége azt látta indokoltnak megfogalmazni, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetén változtatni indokolt, és most indokolt változtatni. Ezért általános vitára a törvénycsomagot alkalmasnak tartottuk, és kérjük, hogy az Országgyűlés támogassa ezt a törvénycsomagot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az emberi jogi bizottsági ülésen megfogalmazódott kisebbségi véleményt Kiss Gábor úr, szocialista képviselő ismerteti. DR. KISS GÁBOR , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi vélem ényének előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságában az alkotmány és a szóban forgó törvények módosítására benyújtott javaslatok vitájának kisebbségi álláspontját - amelynek lényege az általános vitára való ajánlás ellenzése - az alábbi megfontolások indokolták. Először: az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatására irányuló törvényi kezdeményezés benyújtója is elismeri, hogy az ügyészi szervezet parlamenti alárendeltségben való működése a jogállami követelményeknek megfelel. Nem állítható tehát, hogy a változtatási szándékot a jogállamiság kiépítésének törekvése tenné indokolttá. Minthogy az ügyészség irányítási módjának kérdésében két felfogás vitája a különálló ügyészi szervezet létreh ozásától kezdve állandósult az érvelés tekintetében is - egyfelől a kormány jogpolitikájának érvényre juttatásának szükségességét, másfelől a kormány indokolatlan politikai befolyásának veszélyét hangoztatva , az ügyészség jogállásának módosítására vonatk ozó javaslatok ellenzőinek politikai minősítése kerülendő. Másodszor: a kisebbségi állásponton lévők egyetértenek azzal, hogy az ügyészség alkotmányos helyzete az állami berendezkedés szempontjából fontos, a hatalomgyakorlás filozófiáját közvetlenül érintő kérdés. Az a tény azonban, hogy az előterjesztők javaslatukat a szervezett bűnözés elleni eredményesebb küzdelem, illetőleg a büntetőpolitika szempontjaival indokolják, legalábbis kétségessé teszi előttünk, hogy a szervezet alkotmányos funkciójának, szerv ezeti illeszkedésének újragondolása lenne elhatározásuk alapja. (10.20)
