Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
526 ítélte, és így azo kat általánosságban az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig szólásra következik Wiener György úr, a Magyar Szocialista Párt részéről, aki az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. Képviselő úr, öné a szó. DR. WIENER GYÖRGY , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Legfőbb Ügyész Úr! Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi álláspontja számos alkotmányjogi, a bűnüldözéssel kapcsolatos jelentős szakmai, illetőleg néhány politikai kifogást fogalmazott meg az előterjesztett három törvényjavaslattal kapcsolatosan. A kisebbségi álláspont mindenekelőtt aggályosnak ítélte az ügyészs ég helyzetének a hatalmi ágak rendszerében történő egyoldalú, kiragadott megváltoztatását, mert ennek következtében módosul a jogvédő szervek intézményrendszere, módosul a viszony a különböző hatalmi ágak között. Nem fogadta el ezt az álláspontot a kisebbs égi vélemény azért sem, mert a korábbi hagyományos felfogástól eltérően e nézet képviselői nem egyszerűen törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom között tesznek különbséget, hanem a hatalmi ágak szétválasztását jóval szélesebben értelmezik, ennek keretébe n pedig - kiemelve az ügyészségnek az igazságszolgáltatással kapcsolatos jelentős funkcióit - az ügyészséget egyfajta önálló, jogvédő szervek körébe sorolható hatalmi ágnak tekintik. Nem tekintette a kisebbségi vélemény helytállónak azt az érvelést sem, ho gy a legfőbb ügyésznek jelenleg nincs semmilyen felelőssége. Egyfelől a hatályos 1994. évi LXXX. törvény megfogalmazza a közjogi, alkotmányjogi felelősséget, szabályozza a legfőbb ügyész hivatalvesztésének, illetőleg felmentésének feltételeit, másfelől ped ig az újraválasztás intézményében jelentkezik a politikai felelősség, akárcsak a képviselők, az alkotmánybírák, de a konstruktív bizalmatlansági indítvány folytán maguknak a minisztereknek az esetében is. Nem tekintette helytállónak a kisebbségi álláspont azt a vélekedést, amely szerint a nyugateurópai tendenciák továbbra is a kormány alá rendelt ügyészség vonalán haladnának. Noha jelentősebb alkotmányos változások e téren még nem történtek, egyértelműen tapasztalható az ügyészség függetlenedése a végrehaj tó hatalomtól, egyértelműen tapasztalható az, hogy törekvés jelenik meg egy, a kormányzattól független ügyészségi szervezet kialakítására az Európai Unió tagállamaiban is. (10.10) Ennek következtében ha a majdani és nem a jelenlegi állapotokhoz kívánunk ig azodni, akkor célszerű, ha a mostani alkotmányos berendezkedést, a mostani megoldást a továbbiakban is fenntartjuk. Nem tartotta a kisebbségi álláspont kielégítőnek az ügyészséggel kapcsolatos utasítási jogok szabályozását sem. Kétségtelen, hogy a legfőbb ügyész számára adható utasítás köre az előterjesztés alapján korlátozott, de azt is világosan látni kell, hogy önmagában a kormány alá rendelés olyan függési viszonyokat hoz létre, melyek keretében az informális befolyásolási eszközök alkalmazására széles körű lehetőség nyílik, és fennáll a veszélye annak, hogy kiélezett szituációkban nem egyszerűen a jogi utasítás, hanem más informális befolyásolási eszközök érvényesülhetnek. Különösen aggályosnak tartotta a kisebbségi álláspont azt, hogy az ügyészségnek t ovábbra is fennmaradnának - a kormány alá rendelés ellenére is - a törvényességi ellenőrzési funkciói. Nem kaptak kellő figyelmet az ügyészség azon feladatai, amelyek túlmutatnak a bűnüldözésen, a vádhatósági tevékenységen. Tarthatatlannak tekintjük, hogy a kormány alá rendelt ügyészség továbbra is törvényességi ellenőrzést gyakoroljon az egyesületek, a pártok, a közalapítványok felett. Ennek a kérdésnek az előterjesztett törvényjavaslatban még megoldási kísérletével sem találkozhattunk.
