Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
525 abban, hogy az ügyészség mai alkotmányos helyzete problematikus. Ebben egyedül a szocialista képviselők véleménye tért el. A vita során szabaddemokrata részről hangsúlyozták, hogy a jelenlegi megoldás, miszerint az ügyészség az Országgyűlésnek van alárendelve, tulajdonképpen egy tényleges tartalom nélküli közjogi fikció, mivel az Országgyűlésnek nincsenek olyan jogosítványai, mely az ügyészség tevékenységének valóságos társadalmi kont rollját biztosítaná. Ezzel egybehangzóan más pártok részéről is megfogalmazódott, hogy az ügyészség olyan önálló hatalmi ágként működő szervezet, mely fölött ténylegesen más hatalmi ágnak nincs ellenőrző vagy egyensúlyozó szerepe, vagyis nem áll valóságos állami vagy társadalmi ellenőrzés alatt. Ezen a legfőbb ügyész interpellálhatósága sem változtat, mivel az interpelláció természeténél fogva politikai tartalmú közjogi intézmény, melyre a legfőbb ügyész, aki nem politikusként, hanem közhivatalnokként áll a z ügyészi szervezet élén, nem tud és nem is adhat politikai természetű választ. Ebből is következően az ügyészség olyan szervezet, melynek tevékenységéért senki sem tartozik politikai felelősséggel. A felvázolt helyzet alkotmányjogilag egészében ellentmond ásos, és ez az ellentmondás feloldást kíván. A bizottság nagy többséggel úgy ítélte meg, hogy a kormány által előterjesztett alkotmánymódosító törvénycsomag megfelelően rendezi az ügyészség alkotmányos helyzetét, vagyis hogy az ügyészség tevékenységé nek a kormány felügyelete alá történő vonásával, a kormány alkotmányos felelőssége révén biztosítható e tevékenység társadalmi, politikai ellenőrzése és a tevékenységért való közjogi, politikai felelősség. Ezzel összefüggésben a vitában a törvénycsomag tám ogatói nagy hangsúlyt helyeztek a közbiztonság javításának szempontjára és a bűnözési hullám elleni küzdelem hatékonyságának biztosítására. E szempontok jelentőségében azonban már kisebb körű volt az egyetértés, mert a szabaddemokrata álláspont a szocialis tákéhoz hasonlóan tagadta az ügyészség alkotmányjogi helyzetének és a bűnözés hatékonyabbá tételének összefüggését. A bizottság nagy többsége azonban úgy ítélte meg, múlhatatlanul fontos, hogy a bűnüldözésben kitüntetett szerepet vállaló rendőrség és ügyés zség tevékenységéért való felelősség egy kézben, a kormány kezében egyesüljön, és hogy a bűnözés elleni harcban a rendőrség és az ügyészség tevékenysége egységes irányítás és felügyelet alatt álljon, melyet egységesen a kormány lásson el. Az egységes irány ítás, felügyelet és felelősség megteremtése a bizottság tagjai többségének álláspontja szerint a bűnüldözést mindenképpen hatékonyabbá teheti. Az alkotmánymódosító csomag megítélésében igen lényegesek azok a beépített jogállami garanciák, melyek biztosítjá k az ügyészség tevékenységének autonómiáját, hogy az ügyészség még véletlenül se válhassék esetleg a kormány visszaélésszerűen felhasználható eszközévé. Ellenzéki oldalról e kérdés kapcsán merültek ugyan fel aggályok, de a bizottság nagy többsége ezeket a törvényjavaslatba iktatott garanciákat látva indokolatlannak találta. Rá kell mutatnunk arra, hogy a kormány mostani javaslatai több garanciát tartalmaznak e tekintetben, mint amiket a korábbi ilyen irányú előterjesztések - ide értve a Hornkormány ez év t avaszi tervezetét is - tartalmaztak. A vitában felszólaló ügyészi érdekképviseleti szerv képviselője, akinek egyébként voltak a javaslattal szemben fenntartásai, éppen azt emelte ki, hogy a kormánynak meghagyott operatív beavatkozási jogok túlzottan cseké lyek. Végezetül megemlítem, hogy az előterjesztett törvénycsomag a bizottság megítélése szerint is megfelel az Európában csaknem egyeduralkodó megoldásnak, illetve hogy a tavasszal leköszönt szocialistaszabaddemokrata kormány is a mostani megoldáshoz haso nlóan kívánta az ügyészség helyzetét rendezni. A vita végeztével a bizottság 17 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal szemben, 2 tartózkodás mellett az előttünk fekvő alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat általános vitára alkalmasnak