Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - DR. DÁVID IBOLYA
523 pedig érdemi jelentőségüket tekintve. Mindez kellő alapot szolgáltat arra, hogy kijelenthessem: a törvényjavaslatok kizárják annak lehetőségét, hogy a kormány direkt vagy indirekt eszközökkel instruálja az ügyészség napi tevéken ységét, annál kevésbé, hiszen az ügyészi szervezet felépítése és az eljáró ügyész jogai és kötelezettségei törvényben meghatározottak. Ugyanígy pontosan kimunkált a javaslatokban a kormány és az ügyészség kapcsolatrendszere is. A tervezett szabályozás telj es mértékben megfelel az Európa Tanács vonatkozó ajánlásainak is, mert az utasításadási jog törvényen alapul, szigorú korlátozások között nyilvános, és nem érinti az ügyészi szervezet autonómiáját. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvénymódosítási javaslat az alkotmánymódosítás szerint új alkotmányos helyzetnek megfelelően vezeti végig az ügyészségre vonatkozó szabályok módosítását. Ennek körében az igazságügyminiszter utasításának egyes részletszabályait ez a javaslat fogalmazza meg. A javaslat a z ügyészség megváltozott alkotmányos helyzetéhez igazítja a legfőbb ügyész jogszabálykezdeményezési jogát. Ennek lényege, hogy a legfőbb ügyész nem közvetlenül a jogalkotónál indítványozhatja jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadá sát, módosítását, hatályon kívül helyezését, hanem ezekre az igazságügyminiszternek tehet javaslatot. Ez a megoldás következik ugyanis az ügyészség kormányzati irányítás alá helyezéséből. Szintén ebből az okból szűkül az ügyészség törvényességi felügyelet i jogkörébe tartozó ügyek köre. E jogkör továbbra is a kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervekre terjed ki, de az e szervek által kiadott jogszabályokra és az állami irányítás egyéb jogi eszközeire nem vonatkozna, hiszen nem lenne összeegyezt ethető az ügyészség megváltozott alkotmányos pozíciójával, ha a legfőbb ügyész a kifogásolt rendelkezésekkel összefüggésben önállóan léphetne fel, és akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhatna. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezel ésről szóló törvényjavaslat a legfőbb ügyész jogállása megváltozásának megfelelően rendezi a legfőbb ügyész szolgálati viszonyának részletszabályait. Többek között kimondja, hogy a megbízatás keletkezésével és megszűnésével összefüggő jogok kivételével a m unkáltatói jogkört az igazságügyminiszter gyakorolja a legfőbb ügyész felett. Jelentős hiányt pótolva kiegészíti továbbá a hatályos szabályozást a legfőbb ügyész kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokkal, amiről jelenleg nincs rendelkezés. A kártér ítési felelősség mértékét pedig a legfőbb ügyész és helyettese fokozott felelősségéhez mérten, a többi ügyészre vonatkozó mértéknél jóval magasabban állapítja meg. A javaslat a legfőbb ügyész hivatalvesztésének esetköreit kiegészíti az igazságügyminiszter utasítása teljesítésének elmulasztásával. Az utasítás végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségszegés önálló nevesítése azért indokolt, mert a legfőbb ügyész az utasítás nem teljesítésével meghiúsíthatja az irányítás gyakorlati megvalósítását. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy ez a szabály csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor jogszerűtlenül tagadja meg az utasítás végrehajtását. Jelentős előrelépés a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a javaslat garanciális szempontokra tekintettel a legfőbb ügyész felmentésének, összeférhetetlenségének, továbbá hivatalvesztésének kimondása esetére jogorvoslati lehetőséget biztosít. A felmentést kivéve ugyanez irányadó a legfőbb ügyész helyettese esetében is. Az említett módosítás felszámolja azt az alkotmányo s szempontból vitatható szabályozást, amellyel jelenleg kizár minden, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese megbízatásának megszűnésével összefüggő döntést érintő jogorvoslatot. Kiemelendő még a javaslatnak az az átmeneti rendelkezése, amely a hi vatalban lévő legfőbb ügyész megbízatási idejével kapcsolatban kimondja, hogy a javaslat nem érinti a hatálybalépés előtt megválasztott legfőbb ügyész megbízatásának időtartamát. Ezáltal elejét veszi annak, hogy a hivatalban lévő legfőbb ügyész megbízatásá nak érvényessége megkérdőjeleződjék, és biztosítja, hogy megbízatási idejének lejártáig hivatalban maradjon. Ez a megoldás messzemenően figyelemmel van a jogbiztonság szempontjaira, és egyben azt a folyamatosságot is biztosítja az ügyészség
