Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - DR. DÁVID IBOLYA
520 ügyész évente egyszer beszámol az ügyészség tevékenységéről az Országgyűlés előtt, illetőleg hozzá intézett interpellációkra, kérdésekre válaszol. Ellentmondást jelent tehát az is, hogy amíg az ügyészség tevékenysége a kormányhoz kötődik, addig felelőssége az Országgyű léssel szemben áll fenn. Alappal vetődhet fel a kérdés, hogy a felsorolt problémákat mennyiben orvosolná az ügyészség kormány alá rendelése. Ahogy a bevezetőben mondtam, az ügyészség rendkívül összetett feladatkört lát el, nem vitatható azonban, hogy valam ennyi tevékenysége közül kiemelkedik a vádhatósági funkciója. Úgy tudom, hogy e tényt illetően úgy a szakmában, mint a politikában egyaránt konszenzus van. Az ügyész a hatályos jogrendszerben a bűnözés minden fázisában részt vesz, a nyomozati eljárás megin dításától egészen a büntetésvégrehajtás befejezéséig. Ennélfogva az ügyészség rendelkezik a legszélesebb körű tapasztalatokkal a bűnüldözés terén, átfogó képe van a büntetőügyekben folytatott nyomozati tevékenységről, annak eredményességéről, a bíróságok eljárási, ítélkezési gyakorlatáról, végül a büntetésvégrehajtás törvényességének helyzetéről. Ez a sajátosan széles körű büntetőjogi jogosítványrendszer az, ami alkalmassá teszi az ügyészséget a kormányzati felelősségből fakadó büntetőpolitikai igények é rvényesítésére. Az ügyészség kormány alá rendelése esetén az ügyész eljárásban elfoglalt pozíciója révén mód nyílna a kormányzati büntetőpolitika fokozottabb érvényre juttatására a nyomozási és a vádemelési gyakorlat alakításával, illetve az eljárási törvé nyek által biztosított eszközök, például az ügyészi indítványtételi és jogorvoslati jog révén lehetővé válhat az ítélkezési gyakorlat befolyásolása is. Lényeges arról is szólni, hogy a büntetőeljárásról szóló új törvény a jövőben sokkal szélesebb körben te szi lehetővé az ügyész mérlegelését, adott esetben arra is, hogy indítsone büntetőeljárást. (9.40) E gyakorlat elvének meghatározása büntetőpolitikai döntést igénylő feladat, amely jellegénél fogva a kormány alkotmányos feladatkörébe illeszkedik. A gyakor lat elveinek meghatározása olyan rugalmas eszközt jelent, amely - a gyorsan változó bűnözési folyamatokra tekintettel - a büntetőpolitika dinamikus oldalát jelentheti, szemben a statikus, nehezen változtatható jogszabályi környezettel. Az ügyészség kormány zati alárendeltségével szemben az egyik legdöntőbb érv az elmúlt években az volt, hogy a kormány az igazságszolgáltatás ügydöntő ágával, a bíróságokkal kapcsolatban ellát bizonyos igazgatási jellegű jogosítványokat, már önmagában veszélyeztetve ezzel is a bírói függetlenség teljes érvényesülését, ha pedig az ügyészség szintén kormányzati alárendeltségbe kerül, a kormány befolyása az igazságszolgáltatás tekintetében megengedhetetlen mértékűre növekedne. Mára az igazságügyi reform következtében ez az aggály o kafogyottá vált, tekintve, hogy a bíróságok napjainkra már szervezetileg is teljesen elváltak a végrehajtó hatalomtól. Mindezek a megfontolások vezették a kormányt abban az elhatározásban, hogy - az európai gyakorlatnak megfelelően - kidolgozza és az Orszá ggyűlés elé terjessze az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatásával összefüggő törvénycsomagot. A kormány az ügyészséggel kapcsolatos elképzelései és a konkrét törvényjavaslatok kidolgozása során messzemenően támaszkodott elődei munkájára, és azo kat továbbfejlesztve terjesztette az Országgyűlés elé ezt a törvényjavaslatcsomagot. Ami leginkább eltérést jelent az előző kormány koncepciójától, az a garanciák sokkal szélesebb és kiegyensúlyozottabb kidolgozása, amely azt szolgálja, hogy a kormánynak ne legyen lehetősége az ügyészség tevékenységének nemkívánatos politikai befolyásolására. Hangsúlyozom: a mindenkori kormánynak ne legyen erre lehetősége. Ezért jó szívvel kijelenthetem, hogy a benyújtott törvényjavaslatok nem csupán a mostani kormány ered ményének tekinthetők, hanem a magyar demokrácia közös művének. Az ügyészség jelenlegi alkotmányos helyzetét az fémjelzi, hogy a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja hat évre, amelynek felelős. Az alkotmánymódosításról szóló javaslat az alárendeltség r endjén úgy változtat, hogy egyrészt a kormány alkotmányos feladatkörét meghatározó alkotmányi rendelkezést kiegészíti az ügyészség irányításának feladatával - amit a kormány az