Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - DR. DÁVID IBOLYA
518 elmozdíthatta. Hangsúlyoznom kell, h ogy bár az akkori ellenzék is komolyan támadta a törvényjavaslatnak az ügyészség alárendeltségére vonatkozó rendelkezéseit, azonban akkor ennek más volt az indoka. Elsősorban az, hogy teljes felügyeleti jog illette meg akkor a kormányzatot, illetőleg kodif ikált büntető, anyagi és eljárási jog hiányában bizony jogos volt a félelmük. A királyi ügyészség létrehozása ezzel együtt is óriási előrelépés volt az abszolutikus önkény felszámolása és a büntetőeljárások törvényes útra terelése felé, egyben felzárkózás t jelentett az akkori modern európai igazságszolgáltatási rendszerhez. Az ügyészség irányításának ez a röviden vázolt modellje egészen jól működött 1949ig, amikor is az új alkotmány az Országgyűlésnek rendelte alá az ügyészséget. Ez azonban nem a magyar j ogfejlődés önálló eredménye, hanem a kommunista hatalomátvétel következménye volt, és az 1936. évi szovjet alkotmányhoz való szolgai igazodást célozta. Ezzel egy látszólagosan demokratikus megoldást vezetett be, valójában azonban az ügyészség a szovjet típ usú pártirányítás feltételeit teremtette meg ezzel. A parlamenti alárendeltség ugyanis azt jelentette, hogy az ügyészséget ténylegesen egyetlen alkotmányos testület sem ellenőrizte és nem ellenőrizhette, így korlátlanul érvényesülhetett az állampárt meghat ározó befolyása az ügyészség minden szintű tevékenységére. A Nemzeti Kerekasztaltárgyalások során 1989ben az ügyészség kérdése azért nem került napirendre, mert a tárgyalásokon részt vevő pártok úgy gondolták, hogy csak a demokratikus átmenet szempontjáb ól kiemelkedő fontosságú és első alkalommal olyan kérdések kerüljenek a Nemzeti Kerekasztal elé, amelyek halasztást nem tűrnek, s akkor abban egyezség volt, hogy az ügyészség kormány alá rendelése egy olyan terület, melyet majd a szabad választásokat követ ően, az új alkotmány kidolgozásában fognak megfogalmazni. A demokratikus átalakulást követően az ügyészség kérdése első ízben - pontosan a kerekasztaltárgyalásoknak megfelelően - 1991ben került napirendre, amikor már világosan látszott, hogy az új alkotm ány megalkotására az adott parlamenti arányokra tekintettel nincs valós esély. Kétéves előkészítés után, 1993ban az Antall József kormánya által benyújtott alkotmánymódosítás tett kísérletet a változtatásra, amely az ehhez szükséges kétharmados többség hi ányában nem vezetett eredményre. (9.30) A következő parlamenti ciklusban az új kormány a programjában az új alkotmány megalkotása mellett elkötelezte magát amellett, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetét megváltoztatja. Az alkotmányozás során egy kivétel lel minden parlamenti párt egyetértett az előző ciklusban az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatásával, a Magyar Szocialista Párt azonban a kormányprogramban foglaltakkal ellentétben a jelenlegi szabályozás fenntartását tartotta helyesnek és élt vétójogával, így az erre irányuló elképzelés nem került bele az új alkotmány szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozatba. A harmadik kísérletre az előző kormány utolsó időszakában került sor. A közbiztonság erősítésére irányuló törekvések é s intézkedések sorában kormányhatározat írta elő februárban elődömnek, Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak, hogy készítsen előterjesztést a kormány részére az ügyészség alkotmányjogi helyzetének áttekintéséről, valójában az ügyészség kormányzati felügye letének megteremtéséről. Az 1998 márciusában elkészült előterjesztéstervezet az elvégzett elemzések eredményeként az ügyészség kormányzati irányítás alá helyezését javasolta. Az előterjesztés egy komolyan kidolgozott koncepciót tartalmazott a szükséges al kotmány- és törvénymódosítások fő szabályozási megoldásaira, azonban akkor már a közelgő választások miatt nem kerülhetett sem a kormány, sem az Országgyűlés elé. Indokolt ezek után feltenni a kérdést, vajon miért tett kísérletet a mindenkori kormány makac sul újra és újra az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatására. Az alkotmány a kormány feladatává teszi az alkotmányos rend, az állampolgárok jogainak védelmét és a törvények végrehajtásának biztosítását. Az alkotmány alapján a kormány felelősségi körébe tartozik az állami büntetőpolitika meghatározása és a rendelkezésre álló törvényes eszközeivel annak végrehajtása.
