Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 28 (13. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
497 termelésből? Kinek jó, ha az integrátort megszüntetik, az integrált meg magára marad? Milyen agrárstratégia az, amely kihagyja azt a szellemi, anyagi kapacitást, ami itt felhalmozódott? Nem kívánatos a nagyüzem, mond ja a kormány, elhangzott, hogy az 50 hektáros gazdaságoké a jövő. Vajon az EU is ezt mondja? Az átmeneti időszakban mi lesz a kétmillió, csak néhány hektáros földterülettel rendelkezőkkel? Akárhogy is nézem - ha az 50 hektárral számolok , csak 120, maximu m 200 ezer embernek van jövője az agráriumban? A jövőre tervezett szabályozás szerint nem jó már az 51 hektáros gazda sem, hiszen a termőföldművelési támogatás címén 20 hektár alatti 15 ezer forint/hektár támogatást kaphat, míg ő csak 8 ezer forintot kaph at. A tárca támogatási logikáját követve búzatermelésre 20 hektár alatti gazdaság az optimális, a szakma viszont nem ezt mondja. Elég az, ha megnézzük, hogy egy hektár búza termelési költsége 6070 ezer forint, 16 ezer forintos tonnánkénti eurobúzaárral i s 4,5 tonnás hektáronkénti terméssel számolva viszont a bevétel 72 ezer forint. Az új támogatás szerint az állattenyésztésnél is csak 20 darabig szabad tehenet tartani - nem tudom, a tejipar ehhez mit szól , 50 darabig érdemes a kocát tartani, hizlalni ta lán már nem is fontos, mert ehhez nem kapcsolódik támogatás. És mi van a baromfitartókkal? Mondjuk, elismerésre méltó, hogy a méhészekre gondoltak. Az e határokat meghaladók azon gondolkodnak, hogy formailag feldarabolják vállalkozásukat. Kinek jó ez a biz onytalanság? Miért jó, ha mesterségesen belekényszerítjük őket a csalásba? Hogyan lesz így EUkonform nyilvántartásunk, adatszolgáltatásunk? Végre szét kellene választani a perspektivikus piaci szereplőket és a szociális kényszervállalkozói kört. Megítélés em szerint az előbb említett 1020 hektáron gabonát vető gazda ez utóbbiba tartozik. Elismerem, támogatni kell őt, de nem biztos, hogy az agrártámogatásokból. Milyen agrárstratégia az, amely nem számít az érdekképviseletekre? Szelektá l, hogy melyiket fogadja el, megpróbálja megosztani őket, ha összefognak a közös érdekérvényesítésért. Hogyan lehet a központi, állami irányítást decentralizálni, ha egy köztestületről, az Agrárkamaráról azt mondja a miniszter, hogy nincs szüksége rá, mert ellenérdekelt a minisztériummal. Egyáltalán agrárstratégiae az, amit néhány ember szül meg, nincs társadalmi vita, egyetértés, ami miatt elbizonytalanodik mindenki. Sok a bizonytalanság, a bizalmatlanság, amit a politika csak tovább növel. Ez így nem jó. Jó lenne, ha Torgyán miniszter úr visszaemlékezne mezőgazdasági bizottsági meghallgatására. Akkor ezeket mondotta: "Ismételten szeretném jelezni, hogy nem leszünk kirekesztőek, hanem minden érintettet be fogunk vonni ezeknek a kérdéseknek a rendezésébe, é s minden fontos változtatás előtt szélesebb körben is meg fogjuk vitatni ezeket a kérdéseket, mert hosszú távú rendezést kívánunk, nem pedig azt, hogy évről évre visszatérő tűzoltás legyen a mezőgazdaság és vidékfejlesztés osztályrésze. A jövőt szeretnénk építeni, és végre meg kell teremteni ehhez a falu békéjét. Ha ezt nem tudjuk megteremteni, akkor a falu züllése, további élettér vesztése megállíthatatlan lesz." Így legyen, mondtuk akkor, most sajnos, nem ezt tapasztaljuk. Jó lenne visszatérni ehhez a gon dolathoz - hozzátehetném: torgyáni gondolathoz. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány képviselőjét, kíváne reagálni az elhangzottakra. (Dr. Szabadi Béla jelzi hozzászólási szándékát.) Meg adom a szót Dr. Szabadi Béla politikai államtitkár úrnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának. DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Van valami na gyon jó abban, hogy ennyit beszélhetünk a mezőgazdaságról, mert ilyenformán nyilván azok az információk, amelyeknek el kell jutniuk minden termelőhöz, talán el fognak jutni, és sokan rádöbbennek arra, hogy milyen sokat tett a kormány az elmúlt két hónapban a mezőgazdaság érdekében. Az elmúlt évtizedekben nem volt olyan kormánya Magyarországnak, amely ilyen átfogó intézkedéscsomaggal próbálta a rendkívül nehéz helyzetet
