Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
3869 gyermekeik száma. Vélemé nyem szerint népesedési szempontból ez a tény nem szorul különösebb magyarázatra, ám új megvilágításba helyezi azt az állítást, hogy a gyed a módosabbaknak nyújtott támogatást. Azt gondolom, hogy egyikünk sem vitatja a sokgyermekesek nehéz anyagi körülmény eit. Mégis meg kell jegyeznem, hogy a társadalom jövedelmi szempontból alsó két decilisébe tartozó, tehát a legszegényebb 20 százalék közt a három- és többgyermekesek aránya 50 százalék. Ebbe a legszegényebb 20 százalékba a családok 14 százaléka tartozik. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már említettem, a gyedet természetesen elsősorban a fiatal nők vették igénybe. Ők a születésszám növekedésének legfőbb hordozói. Mennyire tekinthetők ők jómódúnak? Erről szeretnék most néhány gondolatot elmondani. Huszonéves en a fiatalok legtöbbje még az úgynevezett karrierépítés vagy egzisztenciateremtés kezdetén áll. Ezek az évek azok, amelyekben épp emiatt komoly dilemmát jelent összeegyeztetni a nők munkavállalását, karrierlehetőségeit a gyermekvállalással. Azt mondani az onban, hogy ők gazdagok, véleményem szerint elhamarkodott. Egyrészt ez az állítás nem számol azzal, hogy gyeddel vagy gyed nélkül a gyermekvállalás jelentős anyagi visszaeséssel jár, egy keresetarányos támogatás azonban ilyen esetekben is nagyobb ösztönzés t jelent. Tehát csak a gyermekvállalást megelőző keresetet alapul venni nem nyújt biztos alapot az értékeléshez, hiszen a gyermeknevelés költségei ekkor még nem jelennek meg a családi kiadások között. Az egy főre jutó jövedelem a gyermek megszületését köve tően jelentősen lecsökken, így azok sem őrzik meg magasabb jövedelmi szintjüket, akik korábban úgymond magasabb jövedelemmel rendelkeztek. Nem azt kell tehát figyelni, hogy a szülés előtt mekkora volt a jövedelem, hanem azt, hogy ezt követően hogyan alakul . Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a jövedelmi viszonyok nem kizárólag az iskolázottság szerint nőnek vagy csökkennek, hanem életkortól függően is. Általánosan elmondható, hogy a fiatalabb generációk anyagi helyzete rosszabb, mint a középgenerációé. A g yedet igénylőkről nem állítható tehát több, mint az, hogy ők csak a korosztályukhoz viszonyítva rendelkeznek kvázi magasabb jövedelemmel, ez a jövedelmi többlet azonban nem jelenti azt, hogy a gyermekvállalás számukra nem jelent jelentős anyagi visszaesést . Azt sugallva, hogy a gyed a gazdagoknak jár, azt is sugallja egyben, hogy ez szűkítést jelent az anyák és leendő anyák egy része számára. Azt gondolom, hogy ez így semmiképpen sem fedi a valóságot. Hisz akik számára a gyes eddig is ösztönzőleg hatott, az ok számára ez a lehetőség a gyed bevezetésével csorbul. Azok számára azonban, akiknek a gyes nem biztosított megfelelő szintű ösztönzést, most reményeink szerint - amit a hozzánk érkező személyes vagy telefonos megkeresések megerősítenek - lehetőségük nyíl ik arra, hogy annyi gyermeket vállalhassanak, amennyi számukra ideális. Hisz láttuk, hogy az ideálisnak tartott gyermekszám meghaladja a ténylegesen vállalt gyermekszámot. Elmondható tehát, hogy a gyed nemhogy szűkítené, hanem ezzel ellenkezőleg: növeli az anyák lehetőségeit. Nem azt várjuk mi sem a gyed bevezetésétől, hogy az emberek ezen túl majd több gyermeket akarnak vállalni, hanem azt, hogy lehetőségük lesz arra, hogy vállalni merjenek annyi gyermeket, amennyit elégtelen állami segítség mellett nem vá llalnak; tehát a számukra ideálisnak tartott számú gyermeket vállalhassák. Ez mindannyiunk, az egész társadalom érdeke, nem kizárólag a nőké vagy a fiataloké, akiknek elsősorban segítséget jelentett a gyed. Látjuk, hogy nem a családtámogatási eszközök hatn ak a gyermekvállalás alakulására, hanem ezek hiánya, a kedvezőtlen viszonyok. A gyed újbóli bevezetésével többek között ezen a helyzeten kívánunk változtatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
