Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BODZÁS FERENC (MSZP):
3859 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium keretéből. Ebből következően a területfejlesztési intézmé nyi feladatok azonosak a vidékfejlesztési intézményi feladatokkal? Vagy a vidékfejlesztési intézmények mint területfejlesztési tanácsok működnek? Mindezek tisztázatlanok. (A jegyzői széket Kapronczi Mihály foglalja el.) Még ki sem alakult igazán a jól műkö dő területfejlesztési intézményrendszer, csak kezdeti eredmények vannak, máris új fogalom a vidékfejlesztés, és ehhez kapcsolódóan nyilvánvalóan ma még ismeretlen tartalom zavarja meg a kellően ki nem forrott, ki nem érlelt rendszert. Így nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni, hogy a vidékfejlesztési források területfejlesztési szempontú felhasználásra kerülneke majd minden esetben. Rendkívül rövid távú szemléletre utalna, ha a vidékfejlesztés támogatás, illetve segélyrendszere csak eseti támogat ássá válna. Az ilyen irányú támogatások és segélyek nem tennék lehetővé a komplex és sokoldalú fejlesztési programok, elképzelések megvalósítását. Az MSZP frakciója és pártom, az Agrárszövetség véleménye szerint a vidékfejlesztési forrásokból a községek, f alvak, kisebb települések talpra állítása, felemelkedése oly módon történhet meg, hogy a mezőgazdaságból fakadó vagy ahhoz kapcsolódó, illetve a falvak jellegzetességeire épülő, a több lábon állást erősítő, a gazdasági potenciál növekedését eredményező fej lesztések támogatása kap elsőbbséget a termelési veszteséget pótló forráselosztás helyett. Konkrét példaként említve: a telekommunikációs infrastruktúra kiépítése, azaz a modern telefonhálózat kifejlesztése, tehát a teleházprogram megvalósítása a falvak, községek elmaradásának mérséklésére tett, kifejezetten pozitív lépésnek tekinthető. De véleményem szerint nem léphetünk túl azon, hogy hazánkban elég sok régióban a falvak közúton történő megközelíthetősége, pontosabban megközelíthetetlensége súlyos akadál ya a továbbfejlődésnek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem épültek ki a gyorsforgalmi utak, amelyek megfelelő színvonalon megépítve mérséklik a fejlett Európai Unióhoz viszonyított lemaradásunkat, hanem azt is, hogy a kisközségek, falvak bekötőútjai, illetve az azokat összekötő utak állapota olyan, minden más előny mellett is, hogy gátja lehet a fejlődésnek. Az Európai Unióban a jó minőségű út, a jó megközelíthetőség alapvető kritérium a közlekedési infrastruktúrában, mert a gépjavítás költségei, illetve az e miatt elvesztett idő súlyos, pénzben meghatározó tényező. Jó közlekedési út hiányában kevéssé lehet számítani a tőkevonzó képességre, a faluba befelé irányuló mozgásra. A mozgástér inkább egyirányú marad, a kimenő mozgás a jellemző, mint a termelt helyi ér tékek kiszállítása, illetve a munkavégzés érdekében megvalósuló kiáramló közlekedés. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium keretén belül a legjelentősebb tétel a vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásaként jelenik meg. Ez a 4,6 milliárd forintos tétel számottevő emelkedést jelent '98hoz képest. Azonban ennél lényegesen nagyobb arányban nőtt a segéllyel fedezett arány, amely az 1998. évi 570 millió forintról közel 3,2 milliárd forintra nőtt. Fel lehet tenni a kérdést, hogy m iként lehet értékelni ezt a növekedést. A magyar gondolkodásban a segély igazán nem ösztönöz tevékenységre, mert az jár, mert valami miatt a térség, a terület - elnézést a kifejezésért - sorscsapás sújtotta vidék. Persze a valóban katasztrófa sújtotta terü letek segélyezése más. Hogyan valósul meg a területfejlesztés kontrollja ebben az esetben? A területfejlesztés, illetve a vidékfejlesztés során kérdés, hogy a segélyek ilyen magas aránya biztosítani tudjae a hatékony multiplikátor hatást, amelyet a terüle tfejlesztés tud nyújtani. A területfejlesztés, vidékfejlesztés problémakörében jó néhány bizonytalansági elemet látok ezáltal. A bizonytalanságot okozó tényezők közé tartozik az, hogy egyes elemek a Belügyminisztérium költségvetésében jelentek meg mint ter ületfejlesztési források, más tételek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tárcánál mint vidékfejlesztési források. Miként fog megtörténni a források kihelyezése az úgynevezett vidékfejlesztés keretében? A legsúlyosabb hiba lenne, ha ezek a v idékfejlesztést szolgáló eszközök mezőgazdasági segélyként jelennének meg.
