Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3853 az ő termelői munkájukra is szükség van. De ezt ne keverjük! Erre ne mondjuk, hogy milyen agráriumot akarunk, milyen termelési módot a karunk, mert mondtunk már itt - illetve mondtak többen, én soha - ebben a Házban 199192ben olyanokat - és most, sajnos, látjuk ennek a kárát is , hogy minden település rendelkezzen egy olyan önellátó szervezettel, amelybe beletartozik a helyi sütöde, a helyi vágóhíd, a helyi feldolgozó, a helyi tejpasztőröző és még nem tudom, mi, és nagyon sok állami pénzt osztottunk ki ilyenekre, amelyek később a felszámolás sorsára jutnak. Nem tudom, emlékezneke arra, hogy ebben az országban 1992ben 1576 darab olyan vágóhídra adtunk állami támogatást, amelynek üzemmérete, a működési feltétele, a higiénés rendszere nem felel meg azoknak az alapvető humán- és állategészségügyi előírásoknak, amelyeket mi később törvénybe emeltünk 1996ban - hangsúlyozottan 92 százalékos országgyűlési támogatottság mellett - az élelmiszertörvénynél és az állategészségügyi törvénynél, átvéve az európai normákat. Ez az 1574 vágóhíd ennek nem felelt meg. Lett közülük 2300, amely további invesztícióval felhozta a saját vállalkozását arra a szintre, ahol ez fenntartható, de százával mentek csődbe és kerültek felszámolás alá olyan beruházások, amelyekhez adófizetői pénzeket, közpénzeket használtunk fel a költségvetésen keresztül azért, mert mi politikailag azt mondtuk, hogy ez nekünk nem tetsz ik. Ebben a költségvetésben egyetlenegy forintot nem látok arra, amit oly sokszor mondott a Kisgazdapárt akkor még ellenzékből, és mi el is kezdtük ennek megvalósítását, hogy földet tudjanak vásárolni azok a gazdák, akik jelenlegi birtokméretük mellett nem képesek a hatékony gazdálkodásra. 1996ban indítottunk el egy ilyen támogatást, amelynek az volt a lényege, hogy az a főhivatásszerűen mezőgazdasági vállalkozó, aki ott helyben az adott településen él, és földet akar vásárolni, ehhez állami garanciával b iztosított, kedvezményezett kamatozású hitelt adunk száz hektárig, a száz hektár feletti termőföldvásárlást állami pénzből nem kívánjuk támogatni. Azt gondoltam, hogy ez a folyamat tovább fog menni, folytatódni fog, mert senki nem vitatja ebben a Házban, h ogy Magyarországon a földtulajdonosok kétharmada nem azonos azzal, akik a földet használják és akik ebből élnek. Ebben az országban volt egy sajátos kárpótlási törvény, volt egy olyan, a földrészarány felosztásáról rendelkező törvény, amely ezeket a földek et jószerével kívülállók tulajdonába adta. Tehát amikor úgy gondolkodik az FVM vezetése, hogy ebből a költségvetésből, a költségcsökkentő támogatási fejezetből, abból a 48 milliárdból a földhasználóknak oda fogja adni ezt a támogatást - függően attól, hogy mekkora földet használnak , akkor már most lehet jegyezni, hogy azok a gazdaságok, amelyek nagyobb területen gazdálkodnak - tehát 50 hektár felettiek, és ezek vannak többségben , azok ebből a támogatásból jószerivel alig kapnak valamit, azok fognak kapn i, akik egykéthárom vagy öt hektáron gazdálkodnak. Milyen folyamatot indít ez meg? Mert ha a tulajdonos és a földhasználó egybeesne, akkor különösebb probléma nincs, nagyobb, hatékonyabb gazdaság, nem akkora támogatást, de saját tulajdonán gazdálkodik. E z azt a folyamatot indítja meg, hogy azok az emberek, akik nem kötődnek a földhöz, mert nem is élnek ott, egyszerűen kaptak valamilyen alapon, és ezt most odaadták haszonbérbe mondjuk egy kft.nek vagy egy mezőgazdasági szövetkezetnek, elkezdenek gondolkod ni, hogy felemelitek a haszonbérleti díjat, kedves jó barátaim, mert eddig fizettetek hektáronként 8 ezer forintot, most mivel kaptok egy magasabb állami támogatást, lesztek szívesek akkor ezt a földhaszonbérlet felén érvényesíteni; vagy azt mondja, hogy f elmondom a földhaszonbérleti szerződést, látszólag én fogok a földön gazdálkodni, amiből persze semmi nem igaz, csak legfeljebb beszántatom, hogy úgy nézzen ki - persze már egyre kevesebb föld néz ki úgy ebben az országban , mint egy jó gazda gondosságáva l megművelt darab, és zsebre teszem ezt a szép magas állami támogatást. Az állami támogatások, tessék elhinni, hogy nem az ágazatba mennek be, hanem külön fogyasztást gerjesztenek. Mert ha egy városi ember, akinek haszonbérbe van adva a földje egy bizonyos használónál és megemelteti a haszonbérleti díjat, mert nagyobb állami támogatást fog majd a használó kapni a föld után, az ebből a megemelt haszonbérleti díjból nem fog magának traktort
