Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 9 (41. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3683 Az APEH nyomozó hatósági jogkörrel való felruházásával kapcsolatban elsődlegesen felve tődő kérdés, hogy vajon szükség vane erre, és biztose, hogy ez a megoldást biztosítja a várt eredményt. A válasz egyértelműen igen. Amennyiben elfogadjuk tényként, hogy szükséges javítani a gazdasági bűncselekmények felderítésének eredményességén, akkor két lehetőség közül választhatunk. Az egyik megoldás, hogy javítunk az ügyekben jelenleg eljáró nyomozó hatóságok személyi és tárgyi feltételein. Felhívom azonban szíves figyelmüket, hogy erre az előző kormány már tett kísérletet, amikor a rendőrség gazdas ágvédelmi részének megerősítéséhez létszámot és 2 milliárd forintot biztosított. Az eredmény minősít, az eredmények pedig sajnálatos módon elmaradtak. A nyomozati munka e területen nem lett látványosan hatékonyabb. A másik lehetőség - és ezt tartalmazza a törvényjavaslat - egy olyan nyomozó hatóság létrehozása, amely speciálisan erre a területre szakosodik, rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges adóztatási és büntetőeljárási ismeretekkel, valamint eszközrendszerrel. Tisztelt Országgyűlés! Az APEH n yomozó hatósági feladatait többen a magánszférába történő, eddig nem létező, indokolatlan és túlzó állami beavatkozásként értékelik. Ezzel összefüggésben szeretném felhívni a figyelmet a következőkre: az önök előtt lévő T/458. számú törvényjavaslat semmily en új jogintézményt, eddig nem létező hatósági jogosítványt nem szabályoz és nem ruház az APEH nyomozó hatóságára. (8.10) Csak és kizárólag olyanokat, amelyek az adózással összefüggő bűncselekmények nyomozása során az ügyekben a hatályos szabályok szerint eljáró nyomozó hatóságokat jelenleg is megilletik. A törvényjavaslat semmi mást nem tesz, mint hatáskört telepít át a rendőrségtől és a vám- és pénzügyőrségtől az APEH nyomozó hatóságához a meglévő eszközrendszerrel együtt. Az új nyomozó hatóság kényszerít ő eszközökkel történő felruházása kapcsán többen azon véleményüknek adtak hangot, hogy a fehérgalléros bűnözőkkel szemben nincs és nem is lehet szükség ilyen jellegű eszközök alkalmazására. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az adóelkerülés és az adócsalás e gyes elképzelésekkel ellentétben nem feltétlenül békés műfaj, és nem azonos az intellektuális bűnözéssel, hiszen természeténél fogva kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. Számolnunk kell azzal, hogy az adónyomozás ezzel az elkövetői körrel is szembekerül. Ú gy gondolom, nem várható el, hogy az adónyomozó, megfosztva minden, adott esetben testi épségének megóvásához szükséges kényszerítő eszköztől, végezze munkáját. A nyomozó hatóságnak természetesen adhatunk feladatokat a szükséges eszközök nélkül is, ilyen e setben azonban semmiképpen nem várhatunk értékelhető eredményt. A kényszerítő eszközök alkalmazásának joga - sokak félelmeivel ellentétben - nem azt jelenti, nem is jelentheti azt, hogy az eljáró adónyomozó akárkivel szemben, akármikor élhet ezekkel az esz közökkel. Erre csak akkor, olyan mértékben és formában kerülhet sor - a jelenlegi szabályokkal teljes mértékben megegyezően , amit a gyanúsítottak magatartása megkíván. Az APEH nyomozó hatóságának eljárása ugyanolyan törvényi korlátok közé szorított lenne , mint a többi nyomozó hatóságé, és a törvényességi felügyeletet az APEH nyomozó hatósága felett csakúgy, mint a többi nyomozó hatóság felett, az ügyészség gyakorolná. Az APEH nyomozó hatóságának jogosítványaival összefüggésben felmerült másik aggályos pon t a rendőrségről szóló törvényhez kapcsolódik. A törvényjavaslat a rendőrségről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire hivatkozással az adónyomozó hatóságot titkos információgyűjtésre jogosítaná fel. A rendőrségről szóló törvény kétharmados törvény, ezért felmerült kifogásként, hogy az adónyomozó hatóság titkos információgyűjtésre való feljogosítása a rendőrségről szóló törvényre hivatkozással szintén csak a parlament kétharmados döntésével lehetséges. E felvetéssel kapcsolatban a kormány határozott állásp ontja az, hogy e szabály elfogadásához elegendő az Országgyűlés egyszerű többséggel hozott döntése. Az alkotmány szerint ugyanis sem új nyomozó hatóság létrehozásához, sem annak a rendőrségről szóló törvényben szabályozott eszközökkel való
