Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 9 (41. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3682 az államháztartás bevételi oldalának teljesül ését és okoz károkat a költségvetésnek és ezen keresztül valamennyi, a közterheket tisztességesen viselő állampolgárnak. Az adó- és járulékcsalási ügyekben az elkövetési értékek az utóbbi években ugrásszerűen emelkedtek, és ugyancsak dinamikus emelkedés ta pasztalható az ismertté vált bűncselekmények számában. Ma az adó- és társadalombiztosítási csalások felderítése a vám- és pénzügyőrség feladata, míg az adóval kapcsolatban elkövetett csalás, illetőleg az adó- és járulékkötelezettségekkel összefüggésben elk övetett egyéb bűncselekmények nyomozását a rendőrség végzi. A vám- és pénzügyőrség nyomozati tevékenységének tapasztalatai azt mutatják, hogy a vám- és pénzügyőrség a hatáskörébe tartozó adókkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények felderítésében gyors és eredményes, azonban az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, jelentős nagyságrendet képviselő adókkal összefüggésben elkövetett ügyek nyomozása sokszor elhúzódik és eredménytelenül zárul. A jelenlegi helyzetben talán mindannyiunk számára nyilvánvaló, h ogy a rendőrség erőit fő feladatára, a közbiztonság javítása érdekében teendő feladatok ellátására fordítja. Ennek következtében az adózással összefüggő bűncselekmények nyomozására nem jut elegendő kapacitás, és esetenként hiányzik az a speciális adóztatás i szakismeret, amely ezeknek az ügyeknek a felderítéséhez és bizonyításához elengedhetetlen. A gazdasági bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos feladatok szétparcellázása az eredményesség ellen hat, bonyolulttá, áttételessé teszi az eljárást, és megnehez íti annak megállapítását is, hogy kik felelősek e bűnüldözési feladatok ellátásának eredményességéért. A statisztikai adatokból kitűnően kevés ügyben indul büntetőeljárás, a nyomozás gyakran indokolatlanul elhúzódik, és végül eredménytelenül zárul, nem ker ül sor vádemelésre, és végső soron elmarad a tényleges büntetőjogi felelősségre vonás. Enélkül viszont a bűncselekményi tényállások kiüresednek, hiábavalók a tiltó szabályok, és a jogkövető adózók is egyre kevésbé hisznek abban, hogy az adórövidítést rutin szerint elkövető személyeknek tényleges kockázatot kell vállalniuk tetteikért. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fehérgalléros bűnözés elleni küzdelem jelenlegi feltételrendszere minden kétséget kizáróan megérett a változtatásra. Ezért önök egy o lyan, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot tartanak a kezükben, amely egy új, hatékonyabb nyomozó hatóság létrehozásával kívánja biztosítani a gazdasági bűnözés visszaszorítását, a nyomozások eredményességének javítását és ezáltal az általános prev enció megteremtését. A fejlett adókultúrájú országok - Ausztria, Németország vagy Hollandia - már néhány évtizede felismerték, hogy az adókikerülések felderítésének hatékony eszköze az adóhatósági nyomozás. Bár az egyes államok egymástól némileg eltérő sze rvezeti megoldásokat, hatásköröket, eszközrendszert hoztak létre e feladathoz, abban közösnek tekinthetők, hogy felismerték: az adózást érintő jogsértések, bűncselekmények felderítéséhez, bizonyításához különböző szakmák ismeretanyagának egyesítésére, az e rők koncentrálására van szükség. A külföldi tapasztalatokra is figyelemmel a tárgyalás előtt álló törvényjavaslat a gazdasággal kapcsolatos bűnüldözési feladatok ellátására létrehozza az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatóságaként a bűnügyi i gazgatóságot, illetőleg annak területi szerveit. Mielőtt bárki félreértené, hangsúlyozni kell, hogy nem az adóztatást, az adóigazgatást kívánjuk kriminalizálni, és a jövőben nyomozó hatósági kényszerintézkedésekkel beszedni az adót. Ez akkor sincs így, ha az előzetes információk alapján az ellenzék és a sajtó részben ezt a látszatot kívánja kelteni. A törvényjavaslat szerint a szabályozás tekintetében és szervezetében is élesen elválik az APEH mint közigazgatási feladatokat ellátó szervezet, vagyis mint adó ztató hatóság és az APEH mint nyomozó hatóság. Az állami adóhatóság elsődleges feladata a továbbiakban is az adóztatás lesz, amelyet az APEH a ma hatályos szabályok alapján közigazgatási módszerekkel lát el, míg az APEH nyomozó hatósága bűnüldözési eszközö kkel felruházva a hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozását végezné, csakúgy, mint a többi nyomozó hatóság a büntető eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.
