Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. WIENER GYÖRGY
3673 Hozzászólásra megadom a szót Wiener György úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Ti sztelt Ház! Csupán egyetlenegy részkérdésével foglalkoznék ennek a törvényjavaslatnak, mégpedig az üzletek bezárásával kapcsolatos 4. §, illetőleg 5. § előírásait elemezvén azzal a módosító indítvánnyal kapcsolatosan, amelyet benyújtottam, és amely jelenle g 6., 9., 13. és 17. szám alatt érhető el. Ez a módosító indítvány éppen hogy konstruktív jellegű volt. Azt célozta, hogy azok a nagyon komoly jogi aggályok, amelyek a törvényjavaslatban találhatóak, e módosítvány által kiküszöböltek legyenek. Milyen aggályok merülnek fel? Nemcsak az, hogy esetleg államigazgatási jogkörben okozott kárért felelősség terhelné az államot, amennyiben jogellenesen zár be üzletet, pontosabban nem lehet utóbb bizonyítani, hogy itt bűncselekmény, illetőleg szabálysértés történt. Valóban igaz: a törvényi megfogalmazás olyan a javaslatban, hogy ennek alapján közvetlenül nem lehet kártérítési eljárást indítani, ám tegnap megjegyeztük többen is az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy éppen a törvény jogbizonytalanságot okozó volta miatt ez az előírás valószínűleg nem állna ki egy alkotmányjogi panaszt. Tehát a jegyző esetleg mentesülhetne a felelősség alól, de semmiképpen nem mentesülhetne a felelősség alól maga a törvényhely, amely ilyen magatartásra a hatóságok részéről leh etőséget biztosít. Éppen e jogi hiba kiküszöbölését szolgálja az előterjesztett módosító javaslat. Célja az, hogy érvényesítse egyfelől az arányosság és a fokozatosság követelményét, másfelől pedig garantálja a jogbiztonság érvényesülését. Az általam előké szített és benyújtott módosító indítvány nem kívánja sokkal könnyebb helyzetbe hozni az üzlet üzemeltetőjét, mint a törvényjavaslat, ám valamiféle fokozatosságot megállapít, és a legsúlyosabb szankciókat csupán bizonyítottság esetén javasolja alkalmazni. A módosító indítvány lényege az, hogy amennyiben megindul egy büntető, illetőleg szabálysértési eljárás az üzlet üzemeltetőjével szemben, akkor kizárólag közrendvédelmi bírság kiszabására nyíljon lehetőség. Ez is nagyon kemény szankció, 500 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a javaslatban és a hivatalos beterjesztett törvényjavaslatban is a közrendvédelmi bírság összege. Ezt a közrendvédelmi bírságot a módosító indítvány szerint akkor is ki lehet szabni, ha nem történt - az utólagos eljárás lefolyta tása eredményeképpen - bűncselekmény, illetőleg szabálysértés megállapítása jogerős határozatban. De az már túlzottan erős szankció lenne, hogy ilyenkor a jegyző bezárathatja az adott üzletet. Meg kell azt is jegyeznem, hogy a jegyző számára biztosított di szkrecionális jogkör nyomás alá helyezheti a jegyzőket éppen a szervezett bűnözésben részt vevők oldaláról, s emellett az a szabályozási megoldás, hogy a bezárás kiváltható lenne közrendvédelmi bírsággal, felvetheti a rendőrségi korrupció erősödésének a le hetőségét is. Éppen ezért a pontos jogi szabályozás érdekében azt javasolom a jelen levő politikai államtitkár úrnak, hogy a módosító indítványt fontolja meg, hiszen az egyben a jelenlegi megoldásnál sokkal jelentősebb mértékben garantálná a jogbiztonságot is. Csupán abban az esetben nyílna lehetőség ideiglenes bezárásra, ha újabb eljárás indul, és végleges bezárást a módosító javaslat csak abban az esetben tenne lehetővé, ha ismételten megállapítanák jogerős ítélettel, illetőleg határozattal a bűncselekmén y elkövetését, illetőleg a szabálysértési cselekmény elkövetését. (18.40) Vitathatatlan, van igény arra, hogy azokat az üzleteket, amelyek a szervezett bűnözés számára esetenként hátterül szolgálnak, zárják be. Meg kell azonban jegyeznem Gál Zoltán képvise lőtársamhoz hasonlóan, hogy nagyon sok esetben az üzletekben elkövetett bűncselekmények teljesen függetlenek a szervezett bűnözéstől. Az a tény, hogy az üzlet szolgáltatását igénybe vevő sérelmére önbíráskodást, csalást vagy kifosztást követnek el, még nem jelenti azt, hogy az adott üzlet vagy annak üzemeltetője kapcsolatban lenne a szervezett bűnözéssel, mint ahogy erre a belvárosi
