Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Újabb milliárdok a Postabank körül, avagy mi az összefüggés Princz Gábor elnöki széke és a Nádor '95 Rt. acél-biznisze között?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DORKOTA LAJOS
3631 tartom etikus dolognak, hogy a t eremben tartózkodó képviselők nem szavaznak. Mindegy... - elnöki megjegyzés volt. Tisztelt Képviselőtársak! Harmadszor is meg fogjuk ismételni a szavazást. Várunk - bocsánat, még ne indítsák el a gépet! - egy percig. (Rövid szünet. - Néhány képviselő bejön az ülésterembe.) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a választ 164 igen, 97 nem, 6 tartózkodás mellett elfogadta. (15.20) Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Újabb milliárdok a Postabank körül, avagy mi az összefüggés Princz Gábor elnöki széke és a Nádor '95 Rt. acélbiznisze között?" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Dorkota Lajos, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: "Újabb milliárdok a Postabank körül, avagy mi az összefüggés Princz Gábor elnöki széke és a Nádor '95 Rt. acélbiznisze között?" címmel. Dr. Dorkota Lajos képviselő urat illeti a szó. A képviselő urakat arra kérem, hogy a határozatképességet őrizzék meg! DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hónapokban szinte nem múlt el hét, hogy ne találkoztunk volna az újságok oldalain valamilyen Postabankka l kapcsolatos botránnyal, miután a bank új vezetése újabbnál újabb csontvázra bukkant abban a bizonyos szekrényben. A legutóbbi, több mint 2 milliárdos kötelezettségvállalásról szóló hír azonban különös, érdekes összefüggésekre deríthet fényt. Ez év május 8án a Postabank 12 millió 120 ezer dollár összegű akkreditívet nyitott a Nádor '95 Rt. és a bécsi székhelyű BCL Trading GmbH között létrejött acéláruszállításra vonatkozó, feltehetően fiktív szállítási szerződéshez kapcsolódóan. Ez alapján a bank fizetés i kötelezettséget vállalt a fenti összeg 1998 november hónapban két részletben történő kifizetésére a teljesítés okmányai alapján. Ezt követően anélkül, hogy az áruszállítás megtörtént volna, a Postabank elfogadta a benyújtott, feltehetően hamis okmányokat . Szerencsére az utolsó pillanatban a Postabank jelenlegi vezetése a Fővárosi Bírósághoz fordult, ahol ideiglenes intézkedésekkel a teljesítést megakadályozták. A történet önmagában csak egy történet lenne az elmúlt időszak rossz döntéseiből. Azonban ha to vább vizsgáljuk a szereplőket, érdekes dologra derülhet fény. Amint az köztudott volt, a Nádor '95 Rt. az a cég, amelyik a Nemzetbiztonsági Hivatallal megállapodást kötött rádiótelefonok lehallgatására szolgáló berendezések beszerzésére. Az acélszállításra vonatkozó szerződést pedig azzal a BCL Trading GmbHval kötötték meg, amelynek tulajdonosa annak az üzletembernek a fia, aki közreműködött a Nádor '95 Rt. izraeli beszerzésében. Végül - nyilván teljesen véletlenül - egy BCL Holding nevezetű osztrák cég vo lt az, amelyik éppen 2 milliárd tőkét emelt a Postabank 1998. május 11ei közgyűlésén, megakadályozva ezzel azt, hogy személyi kérdések napirendre kerüljenek, az állam többségi tulajdont szerezzen. A nevek, az összegek és az időpontok egybeeséséből akár ol yan következtetés is levonható, mely szerint Princz Gábor ezzel a 2 milliárd forinttal próbálta megmenteni a székét, és az osztrák - bécsi - kapcsolatai révén 2 milliárd forint kárt okozott volna a