Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának expozéja az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolóhoz - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
37 A magyar polgárok többsége felnőtt, olyan adófizető, aki számon ak arja kérni az őt szolgáló államtól és hatóságoktól, hogy az adófizetők pénzén mit és hogyan szolgáltat számára. Ennek következtében vizsgálnunk kellett a biztonságos ingatlanforgalmat, a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókat, a biztonságos és kiszámítható adózási eljárást, de néhány, az állampolgárok jogait érintő - közvetlenül érintő - privatizációs anomáliát is. Az átmeneti társadalomból származó konfliktusok közül kiemelném - mint harmadik problémakörből - a kárpótlási és földügyeket, a hadiárvák ügyét é s a menekültügyet. Érzékeltük - és nagyon komolyan érzékeltük a panaszok számából és súlyából illetően - a válságba jutott intézmények problémáját, különösen az iskolabezárási problémákat és a kórházbezárási problémákat, de ugyanilyen jelentőséggel azoknak az állampolgári csoportoknak a panaszát, amelyeknek gyógyszerellátása máról holnapra került veszélybe. Ezekben a kérdésekben az állampolgári jogok biztosának korlátozott és csak preventív beavatkozási lehetősége van. Olyan esetben lép tehát fel csak, ha s okakat súlyosan érintő olyan kérdésről van szó, ahol ha megvárjuk a jogerőre emelkedést, visszavonhatatlanul súlyos károk keletkeznek. Tapasztaltuk - és ez az ötödik problémakör - a környezetvédelemmel kapcsolatos panaszok átalakuló jellegét. Korábban, ele inte, '95ben ezek a környezetvédelmi panaszok szomszédsági panaszok voltak. Ma a polgárok alapvetően kifogásolják a környezetükre ártalmat jelentő ipari tevékenységet, a nagyberuházásokat, a bevásárlóközpontok, a benzinkutak telepítését, és nekünk ezekkel ilyen szempontból - mármint állampolgári jogi szempontból - foglalkozni kell. (A jegyzői széket dr. Szabó Erika foglalja el.) A biztos, ha jól végzi a dolgát - és ezt minden kollégám tanúsítja - alkalmanként - hosszabb vagy rövid távon - konfliktusba kerü l a hatalommal, annak bizonyos területeivel, annak bizonyos csoportjaival. De a parlamentnek meg kell értenie, hogy e konfliktusok, ha a polgár problémáinak megoldásában előbbre visznek, hosszú távon konfliktuslevezető szerepet kell hogy játsszanak. Ha meg vonom a vizsgálatok egyszerű mérlegét, a következő következtetések adódnak: 1260 vizsgálatból 529 esetben tudtuk azt megállapítani, hogy a hatóság ártatlan, vagy a gyanú nem igazolható be. 496 olyan eset volt, amikor az alkotmányos visszásság gyanúja beiga zolódott, és ajánlásokat kellett tennünk. A többi 235 ügyben, vagyis vizsgálati jelentésben rögzítettük az alkotmányos visszásságot, de a hatóság az első megkeresés alkalmával ajánlás nélkül orvosolta a problémát. Ilyen módon az ügy vizsgálati jelentés nél kül zárult, tudomásul véve, hogy az alkotmányos visszásság a hatóság jóvoltából megszűnt. A 496 eljárásban 676 ajánlást tettünk. Talán érdekes az, hogy mi lett ezeknek az ajánlásoknak a sorsa, hiszen az állampolgá ri jogok biztosa gyenge jogintézmény, nincs jogereje annak, amit mond. Jelentem, hogy a 468 ajánlásból tulajdonképpen 15öt utasítottak vissza, és az egyedi ajánlásaink közül az elfogadottság 84 százalékra tehető. (11.10) Külön sorsa van azoknak az ajánlás oknak, amelyek jogszabályokra vonatkoztak. Ez 180 esetben fordult elő. A középeurópai volt szocialista országok gyakorlatában a 180 jogszabály módosítására, jogszabály alkotására vagy eltörlésére vonatkozó indítvány nem sok, hiszen átmeneti társadalomban vagyunk, régi és új törvények ütköznek egymással, és különösen ütközhetnek az alkotmányos emberi jogi értékekkel. Ezekben a jogszabályok változtatására vonatkozó ajánlásokban 61 százalékos sikert értünk el. Ezt azonban tudomásul kell vennünk, hiszen a mind enkori jogalkotó - különösen ha az helyi önkormányzat vagy Országgyűlés - szuverén, több jó megoldás is létezik az emberi jogok értéke mentén, ha azonban a kompromisszumos tárgyalás nem vezet eredményre, akkor az állampolgári jogok biztosának plénum elé ke ll fordulnia, és a nyomásgyakorlást meg kell valósítania akár az Országgyűlés plénuma előtt is. Ez történik most is - majd visszatérek még rá.
