Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulója alkalmából benyújtott politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3573 viszonyultak kritikusan a jogokhoz azért, mert azt mondták, hogy az emberi jogi gondolkod ás kultúrafüggő, elsősorban a nyugati kultúra és a nyugati civilizáció terméke. És figyeljünk arra, tisztelt képviselőtársaim, amikor mindig erre hivatkoznak szerte a világban, akár Ázsiában, akár Európában, hiszen emlékszünk, hogy annak idején a Szovjetun ió is részben és a szovjet birodalomnak alávetett országok is arra hivatkoztak, hogy a belügyeikbe való beleavatkozás, ha az emberi jogokat számon kérik rajtuk. Akkor is ez volt a hivatkozási alap, hogy ez valamiféle nyugati szellemi termék. Ma is azt látj uk különböző országokban, Afganisztántól kezdve Kínán át, hogy mindig a saját kultúrájukra hivatkoznak ezek az országok, amikor azt mondják, hogy védekeznek azért, mert számon kérik rajtuk az emberi jogokat. Képviselőtársaim! Úgy gondolom, ezek a jogok egy etemes jogok, nem pedig kultúrafüggő jogok, és mindenütt, szerte a világon minden országban számon kérhetők kell hogy legyenek, és az ENSZ erre is igyekezett törekedni - legalábbis a demokratikus és meghatározó államai - a kezdetektől fogva. A fejlődés teh át látható: míg kezdetben ezek állandó vita tárgyai voltak, ma már egyre inkább kiteljesednek ezek a jogok, és látjuk, hogy valóban nem kultúrafüggő jogokról van szó, hanem egyetemes jogokról; olyan jogokról, amelyek minden embert megilletnek születésüktől fogva. Ezeknek a jogoknak még egy fontos aspektusáról szeretnék beszélni, és ez már hozzánk kapcsolódik. Nevezetesen, hogy az emberi jogoknak nemcsak az egyetemes világot átalakító - és gondolkodásunkat, viselkedésünket átalakító - jelentősége van, hanem kifejezetten KözépEurópára, KeletEurópára, a mi régiónkra is különleges hatást gyakorolt. Ne feledjük el, hogy amikor elindultak mindazok az ellenzéki mozgalmak, amelyek alapvetően kezdték átrajzolni a gondolkodásmódot, a diktatórikus kommunistaszociali sta berendezkedésű, a szovjet birodalom által a régióra rákényszerített társadalmi modell ellen, tehát amikor elindult az ellenállás, elindultak a szervezkedések, ha úgy tetszik, egy demokratikus társadalom létrehozása érdekében, akkor mindezeknek a mozgal maknak a filozófiai megalapozását az emberi jogok adták. Azok az emberi jogok, amelyek alapot nyújtottak a cseh ellenzéknek - amely Václav Havel köré tömörült - ahhoz, hogy létrehozza a Charta '77. mozgalmat, amely emberi jogi megalapozottságú mozgalom vol t, és amely elindította Csehországban, az akkori Csehszlovákiában mindazt a gondolkodásmódbeli változást, amely aztán később az átalakulásokhoz vezetett, és amikor valóban ott is bekövetkezett a rendszerváltás, már volt egy alapja, volt egy magja annak az ellenzéki mozgalomnak, amire építeni lehetett a később kialakított demokratikus társadalmat. Ugyanilyen emberi jogi megalapozottsága volt a lengyel változásoknak, Adam Michnik, Bronislaw Geremek körének, és a később ebből kinövő Szolidaritás mozgalomnak, a nyolcvanas évek elején. És ugyanilyen emberi jogi megalapozottsága volt a magyarországi demokratikus ellenzék mozgalmának, Kis János és Demszky Gábor körének, akik ugyancsak emberi jogi megalapozottsággal próbálták világossá tenni, hogy lehet másként vis elkedni, másként gondolkodni ebben az országban. Azért volt jelentősége az emberi jogoknak, mert ezek az emberek, akikről az előbb beszéltem, a három országban mind azt mondták, hogy az emberi jogok születésüknél fogva illetik meg az embereket és a polgáro kat, nem az állam adja őket, nem az állam kegyelméből rendelkezünk bizonyos jogokkal, mint például a szólásszabadság joga, az emberi méltósághoz tartozó jog. Tehát ezeket nem az állam kegyelméből élvezzük, hanem azáltal, hogy embernek születtünk, ezek megi lletnek minket, függetlenül attól, hogy milyen politikai rendszerben élünk. Ez a magatartásminta, amit az előbb felsoroltak, és amit az előbb általam említettek képviseltek, és valóban az életükben eszerint is próbáltak demonstratíve élni és viselkedni, ez a viselkedési mód, gondolkodásmód alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a középkeleteurópai diktatórikus rendszerek, kommunista rendszerek felbomoljanak, majd a bomlás után egy olyan szituáció jöjjön létre, hogy valóban demokratikus rendszerek alakulhassan ak ki ezekben az országokban. Ma Magyarországon, azt hiszem, az emberi jogok alapvetően érvényesülnek, ezt mondhatjuk. De ne feledjük el azt sem, hogy ha egy országban azt mondjuk, hogy érvényesülnek az emberi jogok, az