Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulója alkalmából benyújtott politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3574 nem azt jelenti, hogy nem sértik meg az emberi jogokat. Gondoljunk csak bele, hogy tagjai vagyunk az Európa Tanácsnak, annak az Európa Tanácsnak, amely először a világon létrehozott egy viszonylag szigorú emberi jogi rendszert és emberi jogi garanciarendszert. Ez az Emberi Jogi Bíróság rends zere, ahova fordulni lehet emberi jogi jogsértések orvoslása miatt. És nagyon sok olyan, több évszázada demokráciában élő ország is a bíróság előtt szerepel, mint NagyBritannia, Franciaország vagy más országok, rendszeresen kapnak elmarasztaló ítéleteket. Tehát ha egy országban megsértik az emberi jogokat, nem pusztán azt jelenti, hogy nem tartják be ezeket a jogokat, hanem mindig az a lényeg, milyen garanciarendszere van egy országnak, mert bizony, mindig történnek ilyen jogsértések. A kérdés mindig az, h ogyan viselkedünk e jogsértésekkel szemben, és hogyan tudjuk orvosolni ezeket. Nos, képviselőtársaim, én azt hiszem, a magyar parlament jó úton jár, amikor azokat a garanciarendszereket, amelyek a parlamenti emberi jogi biztosokkal, illetve egyáltalán az e mberi jogokkal kapcsolatos törvényhozással kapcsolatban megjelentek, kialakította. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a későbbiekben és az elkövetkezendő időkben ne csak ezen az évfordulón, hanem minden alkalommal figyeljünk e jogok érvényesülésére. Köszönö m a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Csapody Miklós képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében, majd őt követi Csurka István frakcióv ezető úr, a MIÉP nevében. Kérem képviselőtársaimat, hogy kísérjék figyelemmel a hozzászólást. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. CSAPODY MIKLÓS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőt ársaim! Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulójára a Magyar Országgyűlés által elfogadandó és előkészített dokumentum kapcsán a Magyar Demokrata Fórum részéről szeretnék szólni, vélhetően közös tervezetünket elfogadásra jav asolva. Az ENSZ Közgyűlése '48ban, amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kihirdette, megtette az első lépést az emberi jogokra vonatkozó, jogi és erkölcsi erővel egyaránt bíró nemzetközi törvény kidolgozásának útján. (10.20) 1976ban pedig - háro m évtizeddel azután, hogy az ENSZ e széles körű vállalkozást útjára indította - három jelentős okmány hatálybalépésével valósággá vált az emberi jogok nemzetközi törvénye is. Ez a három okmány - mint ahogy arra már több képviselőtársam utalt - a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint az utóbbi egyezségokmányhoz csatlakozó fakultatív jegyzőkönyv volt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának napja - de cember 10e - azóta a világon az emberi jogok napja, és most, ezen a kerek évfordulón a Magyar Országgyűlés abban a helyzetben van, hogy - még ha csak jelképesen is, még ha csak egy nyilatkozat tömörségével is, még ha csak vázlatosan is, de - hozzátegyen v alamit, a magyar nemzet és a Magyar Országgyűlés e dokumentum keletkezése óta szerzett nem mindig pozitív tapasztalatai alapján. Elfogadásakor ez a dokumentum még nem rendelkezett jogi erővel, ám születésétől fogva mégis erőteljes hatást gyakorolt a nemzet közi jog fejlődésére. Amint arra már többen utaltak, e dokumentum szellemiségének alapvetését az újszövetségi Szentírás adja, később az európai és a világeszmetörténetben hozzájárultak a felvilágosult humanizmus, majd a huszadik század eszmeáramlatai, vég ül és nem utolsósorban két, nemzeteket és emberek millióit elpusztító világháború szomorú tapasztalatai. Varga László képviselőtársam igen helyesen azt mondta, hogy az emberrel vele született a lelkiismeret, amint ezt a dokumentum is rögzíti. S mivel hívőn ek és hitetlennek egyaránt ott kell
