Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulója alkalmából benyújtott politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3572 előttem szóló képvise lőtársaim joggal méltatták ezt a dátumot. Magam is szeretnék ehhez csatlakozni, és valóban azt hiszem, az is indokolt, hogy amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról beszélünk, egy kicsit nézzünk vissza a múltba, hogyan is született 50 évvel ezelőtt ez a nyilatkozat. Az előzmények ismertek, de nem árt azért felidézni néhány momentumot belőlük. (10.10) Európa és a világ egy szörnyű háború után volt, egy olyan szörnyű háború után, amely drámai szégyenfoltja volt az emberiség történelmé nek. Hiszen megtörtént az, amiről előtte sokan azt gondolták, hogy soha nem történhet meg az emberiség történelmében, nevezetesen: egy embercsoportot, egy népcsoportot ellenségnek deklarálva, a kiirtására törekedtek egyes országokban - itt elsősorban a nác i Németországról volt szó és magáról a nácizmusról. Olyan eszmék, amelyek a kisebbségek gyűlöletét, az idegengyűlöletet hivatalos állami rangra emelték, teret hódíthattak egy olyan országban, amely az európai civilizáció és kultúra egyik bölcsőjének volt t ekinthető. Drámai fejlemények voltak ezek, tisztelt képviselőtársaim, és az a szégyen, ami megtörtént az emberiség történelmében, és amely szégyen a gázkamrákhoz, emberek megalázásához, kiirtásához vezetett azért, mert németellenesnek, mert idegenszerűnek gondolták őket, mert úgy gondolták, hogy egy kisebbség befurakodott, a társadalomban kézben tartja médiát, kézben tartja a pénzügyi tranzakciókat. És ismerjük mindazokat a kifejezéseket, amelyek az antiszemitizmus kelléktárába tartoztak az akkori időkben; tudjuk jól, hogy ezek hova vezettek. Ez a drámai felismerés, hogy hova vezetnek ezek a nézetek, mik következnek belőle, és milyen szégyenbe tudják taszítani az emberiséget, és az a drámai felismerés, hogy az emberek egy jelentős része, mint ahogy említette m, a civilizált németeknek is egy jelentős része hallgatott, nem figyelt erre, szolgai módon követte az erősebbet, elfogadta és elhitte ezeket az eszméket, és azt gondolta, valóban vannak idegenszerű emberek, valóban van egy kisebbség, amely kézben tart va lamit, valami fontos dolgot, valami hatalmat, és nagy nemzetközi összefogás van a háttérben... - tehát elhitte mindezeket, és szolgai módon követte ezeket az eszméket és ideákat, majd a dráma végén szembesült azzal, hova vezetett mindez. Nos, ez ösztökélte a világot és elsősorban annak meghatározó hatalmait, különösen a demokratikus nemzeteket arra, hogy a jogoknak valami olyan katalógusa készüljön el, amely biztosítékot ad, hogy a későbbiekben a világban még egyszer ilyen nem fordul elő, vagy legalábbis bü ntetlenül nem fordulhat el. Ez volt a nyilatkozat politikai előzménye. A jogi előzménye pedig az volt, pontosan a náci Németország, illetve a nácizmus második világháborúbeli szereplése miatt, majd az azután következő nürnbergi per bizonyította, hogy nem l ehet egyszerűen, pusztán a természetjogi iskola alapján ítéleteket hozni mindazokban a bűnökben, amelyeket a háborús bűnösök elkövettek, hiszen ők azzal védekeztek, hogy cselekményeik az adott ország belső jogszabályain nyugodtak, és a megfelelő jognak, ha úgy tetszik, a náci jognak megfelelően cselekedtek. A természetjogi megalapozottsága - mindenki érezte - ugyan fontos és lényeges mindazoknak a pereknek, amelyeket nürnbergi perekként foglalunk össze, megtörténtek, és amelyre hivatkoztak az ott fellépő üg yészek és bírák, de mindenki érezte, hogy szüksége van a világnak egy ennél szélesebb katalógusra, amely írott jogként, tehát pozitív jogként definiálja azokat az alapvető jogokat, amelyekről addig csak a természetjog beszélt. Ez volt tehát a jogi megalapo zottsága annak, hogy 1948ban megszületett ez a nyilatkozat, amelynek előzménye természetesen az angol forradalomban, a Bill of Rightsban, az amerikai forradalomban és a francia forradalomban keresendő elsősorban. Nos, megszületett ez az egyezmény, megszü lettek ezek a jogok, ha úgy tetszik, a jogok katalógusa, amely az alapvető emberi szabadságjogokat és politikai jogokat foglalja össze. A megszületés után joggal tehetjük fel a kérdést, hogy érvényesülteke ezek a jogok, és milyen hatásuk volt a világ vált ozására. Nos, azt hiszem, a hatást folyamatosan fejtették ki az emberi jogok szerte a világban. Nagyon sokan kritizálták ezeket a jogokat a későbbiekben. Nagyon sokan
