Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulója alkalmából benyújtott politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3571 akik valamitől különböznek, val amiben mások. Mi azt gondoljuk, és én ezt szilárdan hiszem, hogy ezek a jogok minden embert, azt is, aki más, és azt is, aki talán a nagy tömegekkel azonos, egyaránt meg kell hogy illessék. Ezek a jogok nem lehetnek kivételezés alapjai, ezek a jogok az én meggyőződésem szerint valóban egyetemessé kell váljanak. Az egyetemessé válásnak azonban nem elég a deklarálása. Nem elég az, hogy ezt újra és újra ünnepi pillanatokban elmondjuk. Hiszen gondoljunk talán arra, hogy ma a világ számos részén ünneplik ezt az egyetemes nyilatkozatot, olyanok is, ahol a demokráciának talán még a nyomai is alig felfedezhetők. Mégis buzgón vallják, hogy az egyetemes nyilatkozatot ők a magukénak tudják, és ezt támogatják. Én nem akarok és nem is szeretnék példákat felhozni, mindann yian tudjuk, hogy ezek az országok léteznek, hogy ezek az országok ott vannak az ENSZben, hogy ezek az országok úgy viselkednek, mintha az egyetemes jogi nyilatkozat rájuk kötelező erővel működne, holott nagyonnagyon távol vannak a demokratikus gondolkod ástól. A jövőről is kellene néhány szót ejteni, tisztelt Ház. Az egyetemes emberi jogi nyilatkozat, az egyetemes nyilatkozat, amely tulajdonképpen tartalmában nem 1948ban, hanem sokkal régebben megfogalmazódott, csak akkor fog érvényesülni szilárd meggyőz ődésem szerint, hogyha ez a demokráciával, a demokratikus államrendi berendezkedéssel párosul. Ez elvárható, és azt gondolom, hogy ahol úgy beszélnek ezekről a jogokról, hogy ez a demokráciával nem párosul, ott nagyon erős kétségeket kell éreznünk ennek a valóságtartalmával kapcsolatosan. Mit tartunk mi két alapvetően fontos dolognak a jövőre nézve? Az egyik, hogy valóban általános legyen az emberi jogokban megfogalmazott valamennyi jog, valóban általános legyen úgy, hogy a világ lehető legnagyobb részére k iterjedjen, hazánkon belül a legszélesebb módon érvényesüljön. De van egy másik olvasata is ennek, amiről nem hallgathatunk. Az emberi jogok nyilatkozatának megfogalmazásakor olyan, hogy kollektív jog, nem merült föl, talán nem is véletlenül. Hiszen a máso dik világháború lezárását követően azok, akik a békét létrehozták, valami másban gondolkodtak. Valóban abban gondolkodtak, meg vagyok róla győződve, hogy érvényesülni kell az egyéni emberi jogoknak. De messze úgy gondolták, hogy a világban már nem fog fölm erülni - legalábbis a jóhiszeműek, úgy gondolom, így gondolkodtak, nem fog fölmerülni - ennek az igénye, hogy a kollektív jogoknak is érvényesülniük kell. Nekünk, magyaroknak nem lehet más célunk, mint hogy ezek az emberi jogok kiterjedjenek azokra a népré szekre, néptörzsekre, kiterjedjenek azokra a nemzetrészekre, amelyek önhibájukon kívül ma a kollektív jogok hiányában szenvednek. Az emberi jogoknak ki kell terjedniük erre is! Nekünk ezért kötelességünk mindent megtenni itt, a parlamenten belül, és kötele sségünk megtenni a nemzetközi porondon is. Ez meggyőződésem szerint valamennyiünk feladata. Végezetül engedjék meg, hogy hadd szóljak valamiről örömmel. Ebben a Házban az eltelt hetekben soksok olyan összeütközés, soksok olyan beszéd hangzott el, amelyne k a vége és a végső kicsengése ismételten az ütközés volt, ismételten az összebékíthetetlenség látszatát ébresztette. Ez a nyilatkozat ma lehetne, reményeim szerint lehet is valami olyan, mindannyiunk által elfogadott alapelveket tartalmazó és valamennyiün k számára zsinórmértéket jelentő alapelv, aminek mentén talán közelíthetnek az oldalak egymáshoz, amikor mindannyian azt mondhatjuk, hogy a demokráciáért, az emberi jogok megvalósításáért együtt és közösen kell küzdenünk. Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps .) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Fodor Gábor úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Csapody Miklós képviselő úr. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. FODOR GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! 50 évvel ezelőtt fogadta el az ENSZ közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, és azt gondolom, hogy az