Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - A nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslat, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
3460 Ennek a követelménynek kíván eleget tenni ez a törvény, és ebben sajnos egy kicsikét késésben vagyunk. Tessenek belegondolni, hogy nemcsak a személyi, hanem a technikai feltételek és a mechanizmusok kialakítását gyakorlatilag meg kell oldanunk, el kell végeznünk. Ezért a kormány, amikor az e lőterjesztést megtette, arra törekedett, hogy a törvény elfogadását követően azonnal miniszteriális intézkedések és más egyéb intézkedések sorozata felgyorsítottan tegye lehetővé azt, hogy emiatt semminemű hátrány az első perctől kezdve ne érhesse a Magyar Köztársaságot. Úgy érezzük, hogy a szükséges feltételeket a nemzetbiztonsági törvény biztosítja, az a felügyeleti rendszer pedig, amely a törvényt követően kialakításra kerül, lehetővé teszi, hogy folyamatosan egyrészt az adott szolgálat a kormány irányá ba, a kormány pedig a parlament irányába, részben a szakbizottságokon keresztül - így a nemzetbiztonsági bizottságra gondolok vagy a honvédelmi bizottságra adott esetben , részben pedig az Országgyűlés folyamatos tájékoztatást kapjon ennek a törvénynek a szigorú betartásáról. És ha már itt tartok, tisztelt képviselőtársaim, tegnap, tegnapelőtt folytattunk tárgyalásokat Brüsszelben csatlakozásunk előestéjén azokról a minimális feltételekről, amelyeket a magyar kormány vállalt. Tisztelt Képviselőtársaim! Eng edjék meg, hogy külön hangsúllyal szóljak egyetlen ilyen kiemelt követelményről. Ez pedig: olyan világban élünk, a Magyar Köztársaság a Balkán közelében olyan feszültséggócokkal telített világban található, amely - és itt engedjék meg, hogy megint visszaut aljak képviselőtársam utolsó felszólalásában elmondott gondolatára - egyenesen szükségessé teszi, hogy a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsága érdekében sokkal fokozottabban vigyázzunk titkainkra, azokat őrizzük, amelyek pedig nem titkok, azokat pedig a telj es lakosság kellő időben, kellő tartalommal megértse, hogy támogassa tevékenységünket - gondoljunk csak a Koszovóval kapcsolatos válságkezelés eseményeire. És tudom, hogy e törvényjavaslat tárgyalásához nem közvetlenül kapcsolódik, de egy perc erejéig enge djék meg, hogy utaljak arra: tegnapi tárgyalásaink befejeztével, tegnap este, a NATO nemzetközi szervezetében óriási elismerést váltott ki, hogy egyrészt a magyar parlament kész, képes arra, hogy konszenzussal a jogharmonizációs csomagot elfogadva, de jure tagsága első percétől ennek a szervezetnek teljes jogú tagjává váljon, másrészt az első perctől kezdve a '90ben megkezdett folyamatot - amely kreativitást, önállóságot, kezdeményezőkészséget és a térségre kiterjedő stabilitást sugárzott ki - a Magyar Köz társaság biztosítani tudja, parlamentje konszenzussal elfogadja a jogharmonizációt. Ennek nemzetközi súlyáról, tekintélyéről én most - engedjék meg - nem tudok külön szólni, de ha ez csorbát szenved, úgy érzem, hogy a Magyar Köztársaság előző nyolcéves tev ékenysége a kül, a biztonság- és a védelempolitikai konszenzus tekintetében, a szavahihetősége és e tekintetben a környező országokat segítő tevékenysége olyan csorbát szenved, amellyel valamennyi politikusnak lelkiismeretesen szembe kell nézni, választóp olgáraival szembe kell néznie, sőt, mi több, szabadjon azt mondanom, a magyar nemzet XXI. századi biztonsága alapvető feltételeinek megteremtésénél szembe kell néznie. Tisztelettel kérem tehát képviselőtársaimat, hogy ezt a törvényt, amelyről most tárgyalu nk, amelynek tárgyalása nemrégen fejeződött be, a lehetőség szerint e gondolatok jegyében támogassák, félretéve minden mást, ami alatta állhat egy nemzet biztonsági érdekének, egy nemzet hosszú távú jövője érdekének. Legyünk érettek, amilyenek voltunk az e lmúlt nyolc évben, tegyük félre ezeket, és kellő időben szavazza meg a magyar parlament azt a törvénycsomagot, amellyel az első perctől kezdve lehetővé teszi csatlakozásunk makulátlan végrehajtását. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ( 13.00) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mécs Imre? (Közbeszólás: Nincs!) Nincs.
