Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3406 a Magyar Köztársaság NATOcsatlakozása miatti alkotmánymódosítást, mint ahogy ezt ellenzéki képviselőtársaim a honvédelmi bizottság ülésén meg i s tették. A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja úgy látja, hogy hazánk biztonságának, a honvédelemnek az ügye nemzeti ügy, és nem képezheti alku tárgyát, nem azonos fajsúlyú az - a szerény személyemhez hasonló vezetéknevű - APEHelnök úr kinevezé sének kérdéskörét vizsgálni akaró bizottság vagy bárminemű bizottság személyi összetételének problematikájával. Kérem önöket, hogy térjenek vissza a nemzeti konszenzushoz ebben az ügyben, és támogassák az alkotmánymódosítást és a honvédelmi törvény módosít ását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Kovács László frakcióvezető úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Lányi Zsolt képviselő úr, a Független Kisgazdapárt frakciójából. Frakcióvezető úr, öné a szó. KOVÁCS LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialisták külpolitikai törekvéseinek egyik meghatározó eleme az MSZP megalakulása óta Magyarország csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez, a NATOhoz és az Európai Unióhoz. Felfogásunk szerint a kettő együtt biztosítja Magyarország biztonságát, stabilitását, gazdaságitársadalmi fejlődését, az ország modernizációját a nemzetközi feltételek oldaláról. A mi felfogásunk szerint a csatlakozással nemcsak két szervezet tagjai leszünk, de csatlakozunk egy értékrendszerhez is, a parlamentáris demokrácia, a többpártrendszer, a jogállamiság értékeihez, a piacgazdaság, mégpedig az Európai Unió országaiban nagy többséget jelentő szocialista, szociáldemokrata pártok által képviselt szociális piacgazdaság, a szociális Európa értékrendjéhez. A csatlakozással részévé válunk egy nagy hagyományokkal rendelkező po litikai kultúrának is. Ebben a politikai kultúrában nem tévesztik össze az igen népszerű játékot, a labdarúgást és a politikát, nem egészpályás letámadást alkalmaznak az ellenzékkel vagy akár az egész társadalommal szemben, ennek ott nincs helye. Számunkra a NATOhoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásban soha nem volt és ma sincs sem fontossági, sem időrendi sorrend, a kettő együtt adja azt, amire Magyarországnak szüksége van ahhoz, hogy a világban boldoguljon. A csatlakozás, a felvétel legalapvetőbb követelményei is azonosak a két szervezet esetében: az említett értékrend elfogadása és gyakorlati érvényesítése, valamint a szomszédos országokkal való viszony rendezése. A szocialisták a NATO bővítését soha nem szűkítették le Magyarország csatlakozására . Az 1994. évi választási kampányban is azzal érveltünk, hogy a NATO azzal tenné a legtöbbet Európa biztonságáért, ha a Baltikumtól a Balkánig terjedő térség egészének, azaz valamennyi országának biztonságát garantálná akár intézményes, tehát tagságot jele ntő, akár más formában. Akkor a Fidesz politikusai nem értették, vagy nem akarták megérteni azt, amit ez a kijelentés tartalmaz, és azzal vádoltak bennünket, hogy Magyarország NATOtagságát Albánia NATOtagságához igyekszünk kötni, pedig csak arról volt sz ó, hogy ne jöjjenek létre új választóvonalak a NATO bővítésével. Az új megosztottság elkerülése ma a NATO egyik alapvető törekvése, és ma ezt a Fidesz sem kifogásolja, sőt, támogatja. A szocialisták a NATO bővítését úgy tekintik, mint a térségben a kétpólu sú világ felbomlása utáni, új biztonsági kockázatok kezelésének egyetlen hatékony módszerét, úgy tekintenek a NATO bővítésére, mint egy összeurópai biztonsági architektúra legfontosabb nélkülözhetetlen pillérére. Másik hasonló fontosságú pillérnek tekintik a bővülő NATO és a kívül maradó Oroszország, illetve Ukrajna viszonyának rendezését, pontosan erre irányul a partnerségi kapcsolat - mint a bővülő NATO és a bővítésből egyelőre kimaradó, bár befelé törekvő országok közötti kapcsolatrendszer , amelynek ke retet az Euroatlanti Partnerségi Tanács és a "Partnerség a békéért" program ad.
