Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3407 A szocialisták a NATOhoz történő csatlakozást tekintik Magyarország számára a leghatékonyabb garanciák legkevesebb költséggel járó megszerzése lehetőségének. A szocialisták a csatlakozás folyamatát mindig is reálisan kezelték, tudtuk, hogy nem történelmi sérelmekre kell alapozni az érvelésünket, nem tatárjárásra, nem mohácsi vészre, nem sok évszázados, több évtizedes idegen uralom miatti kompenzációnak kell tekinteni a NATOcs atlakozást, és nem kell történelmi érdemekre hivatkozni, mert ezeknek nincs jelentősége a csatlakozási folyamatban. Nem történelmi jussunkat követeljük, amikor a NATOhoz kívánunk csatlakozni, hanem a feltételek teljesítésére összpontosítottunk, és most is arra összpontosítunk. Hozzáfogtunk a haderőreformhoz. 1994 januárjában nem vádaskodtunk, nem oktattuk ki a NATOt, amikor a "Partnerség a békéért" programot hozta létre a várva várt bővítés helyett, hanem bekapcsolódtunk a "Partnerség a békéért" programba , és abban mindvégig aktívan vettünk részt. Kezdettől világos volt számunkra, hogy Magyarországnak érdekeltsége okán részt kell vennie a délszláv térség stabilitásának helyreállításában, a boszniai béketeremtésben. Nem követeltünk sem a parlamentben, sem a zon kívül a tényleges kockázatokat messze meghaladó biztonsági garanciákat, és nem vázoltuk fel a Boszniából magyar katonák holttestével hazatérő koporsók sötét vízióját a parlamenti vitában, mint egyes olyan politikusok, akik ma a kormány tagjai. Az előző kormány Magyarország lehetőségeihez és adottságaihoz mérten kapcsolódott be a nemzetközi békefenntartó alakulatok, az IFOR tevékenységébe. Ebből a meggyőződésből bocsátottuk rendelkezésre a parlament egyetértésével a taszári és a pécsi bázist, és ebből a meggyőződésből vettünk részt műszaki alakulattal a boszniai béketeremtésben, a béke megszilárdításában. A tisztesség kedvéért szeretném hangsúlyozni, hogy mindehhez a mai kormánypártok közül csak a Fidesz volt fenntartás nélkül partner. A szocialisták prog ramjában szerepelt a népszavazás, aminek szükségességét, célszerűségét többen vitatták a parlamenti pártok közül. (8.50) Mi úgy gondoltuk, hogy egy ilyen súlyú kérdésben igenis indokolt megkérdezni a választópolgárokat, és mindent megtettünk, hogy az eredm ény kedvező legyen, a NATOcsatlakozást segítő döntést szülessen. Megnyugtató volt a népszavazás demonstratív eredménye, javította Magyarország megítélését külföldön, a NATO soraiban. A felkészülés, a NATO és Magyarország közötti kapcsolatok erősítése teré n és a szomszédainkhoz fűződő viszony rendezésében elért eredmények, a nélkülözhetetlen alapszerződések megkötése eredményeként született döntés '97 júliusában Madridban arról, hogy Magyarország Lengyelországgal és Csehországgal együtt az első körben kerül het be a NATO soraiba. Ősszel lefolytattuk és lezártuk a csatlakozási tárgyalásokat. Jelentős erőfeszítéseket tettünk a bővítés ratifikálásáért - mind a három ország együtt , és ennek eredményét mutatja, hogy azóta mind a tizenhat országban megtörtént a p arlamenti jóváhagyás. Mindezt azért mondtam el, tisztelt Ház, hogy világossá tegyem: a szocialisták egyértelműen elkötelezettek Magyarország NATOcsatlakozása mellett. És ezt az elmúlt két ciklusban a gyakorlatban bizonyítottuk. Elkötelezettségü nket a választási eredmény, a párt ellenzékbe kerülése a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolta, hiszen a NATOcsatlakozást változatlanul nemzeti érdeknek és nem pártpolitikai ügynek tekintjük. Ebből a meggyőződésből kiindulva írtam alá tegnap a frakció nevében az alkotmány módosítására irányuló közös indítványt. A tegnap történtek sajnos új megvilágításba helyezik a dolgot; nem a NATOcsatlakozás ügyét, hanem a kormány és a Szocialista Párt viszonyát. Tegnap ugyanis a kormánykoalíció pártjai megakadályoz ták az ellenzék által javasolt két vizsgálóbizottság működésének megkezdését. Ezzel megszegték a Házszabályt, megszegték a hagyományokat, és egy újabb lépést tettek a parlament ellenőrző szerepének, ezen belül az ellenzék ellenőrző szerepének korlátozására . Ez az antidemokratikus kormányzati magatartás, az erőből politizálás újabb jele kényszerítette a frakciót arra, hogy visszavonjuk tegnapi egyetértésünket. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni: ez a
