Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
3403 T/417. számú törvényjavaslatot megtárgyalta. A honvédelmi bizottság valamennyi tagja - átérezve hazánk NATOcsatlakozásának fontosságát - egyhangúlag támogatta a szóban forgó törvényjavaslatot, és általános vitára alkalmasnak találta, illetve annak érdemi elfogadását ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek. A honvédelmi bizottság úgy látja, hogy a honvédelmet érintő egyes törvények módosítását, tehát az 1993. évi CX. honvédelmi törvény, a szolgálati törv ény, valamint a katonai felsőoktatásról szóló törvény módosítását a jogharmonizáció, valamint a szövetségen belüli hatékony együttműködés érdekében mindenképpen szükséges megtenni. Mindezen szempontok alapján a honvédelmi bizottság a T/417. számú törvényja vaslatot 20 igen, 1 tartózkodás mellett támogatta, az alkotmány módosítását pedig 21 igennel, tehát egyhangúlag támogatta. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy e bben a kérdésben a honvédelmi és az alkotmányügyi bizottság a hatáskörrel rendelkező bizottság, Szentgyörgyvölgyi képviselő úr jelezte, hogy szólni kíván - ön, úgy tudom, az önkormányzati bizottság képviselője. Képviselő úr, az önök bizottsága nem hatáskör rel rendelkező bizottság, bár úgy tudom, hogy önök tárgyalták, másik két előterjesztés esetében fognak majd előadót állítani. Nem tudom, kíváne ettől függetlenül hozzászólni. (8.30) DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , az önkormányzati és rendészeti bizottság elő adója : Igen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta ezt a két előterjesztést, a 417. és a 416. törvényjavaslatelőterjesztést, és felkért arra, hogy ismertessem az önkormányzati és rendészeti bi zottság álláspontját itt, a parlament előtt, a következőkben. Mint ahogy az igazságügyminiszter és a honvédelmi miniszter expozéjában világosan kifejtette, mind a 417. és a 416. előterjesztés - a 416. az alkotmány, a 417. pedig a honvédelmet érintő egyes kérdések módosításáról szóló csomagterv - kifejezetten a NATOhoz való csatlakozás elősegítését célozza, és kifejezetten jogharmonizációt céloz. Az alkotmánynak mindössze négy paragrafusát módosítja ugyanezzel a céllal, és ebből ered annak a négy törvényne k a valamelyes módosítása, amely az 1993. évi CX. törvény, az 1996. évi XLIII., XLIV., XLV. törvények módosítását érinti, amely a honvédelemről, a fegyveres testületeknél szolgáló hivatásos állományú tagok szolgálati viszonyáról, illetve a katonai főiskolá k hallgatóinak szolgálati viszonyáról és magáról a hadkötelezettségről szól. Mind a négy törvény abból a célból kerül módosításra, hogy lehetővé tegye ezt a jogharmonizációt, elősegítse a NATOhoz való csatlakozást, csupa olyan szabályt érint, amely lényeg ében a katonák külföldre vezénylésével van kapcsolatban, illetőleg más, idegen, külföldi katonák Magyarországra való belépésével, illetve Magyarországon való tartózkodásával kapcsolatos. Maga a 417. előterjesztés is egész rövid, bár négy törvényt módosít, mégis mindössze tíz oldalból áll. Ennek ellenére lényeges, rendkívül lényeges megállapításokat tartalmaz, annál is inkább, mivel a katonák külföldre való vezénylése, hadba vonulása rendkívül régi jogszabályok által is már tárgyalt. Magyarországon így már a z 1222es Aranybulla 7. cikkelye is érinti - "de exercitu extra regnum ducendo per regem" címmel, amely a király hadba vonulásával van kapcsolatban , ugyanezeket a szabályokat tartalmazza, vagyis hogy nem vehet részt katona külföldön, vagy ha igen, akkor miként. Ezért rendkívül lényeges ez a módosítás, amely kimondja, hogy csak beleegyezésével vehet részt a magyar katona - akár sorállományú, akár hivatásos - külföldi hadviselésekben, ám kiemeli azt az esetet, amikor nem katonai céllal vesz részt, hanem kif ejezetten kiképzése, szolgálati viszonya érdekében.
