Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. DÁVID IBOLYA
3399 összehangolását a NATOval, a NATOszabványoknak meg felelő technikai eszközök beszerzését, a hadgyakorlatokon és a kiképzési rendezvényeken való folyamatos részvételt, illetve hadgyakorlatok és kiképzési célú rendezvények tartását. Az együttműködésből eredő feladatok teljesítése a szövetséges fegyveres erők kel való napi együttműködést követeli meg, így még gyakoribbá lesz a magyar, illetve külföldi fegyveres erőknek az országhatáron való átlépése. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új helyzetben változtatást igényelnek az alkotmánynak azok a rendelkezései, amelye k a hazai, illetve a külföldi fegyveres erők alkalmazásának, felhasználásának, állomásozásának és határátlépésének az engedélyezésére vonatkoznak. Az alkotmány 1989. évi módosítása az ilyen típusú tevékenységek engedélyezését az Országgyűlés kizárólagos ha táskörébe utalta. Ez a rendelkezés a rendszerváltozás körülményei között biztosítékot teremtett az egypárti kormánnyal és az állampárttal szemben. A megszilárdult többpárti demokrácia és a parlamentnek felelős kormány, kormányzás intézményeinek kialakulása után az engedélyezés ilyen magas szintre történő kizárólagos telepítése már nem indokolt. 1990 óta szerzett gyakorlati tapasztalatok, de különösen a békepartnerségi együttműködés is azt igazolják, hogy az Országgyűlés döntéshozatali mechanizmusa, működési rendje és munkaterhe nem teszi alkalmassá az ilyen operatív jellegű döntések meghozatalára, de legalábbis nehézkessé teszi. Az ilyen típusú döntések száma tagságunk esetén a jövőben várhatóan megsokszorozódik. Az elmúlt ciklusban folyó alkotmányelőkészít és során is megfogalmazódott egy, a benyújtott törvényjavaslatban foglaltakhoz hasonló tartalmú szabályozás követelménye. A szabályozás alapvető irányaiban egyetértés alakult ki az akkori pártok és a mostani parlamenti pártok között is. A szövetségi rendsz erben való részvételünk, a napi feladatok végrehajtása az engedélyezési rendszer decentralizálását igényli. (8.10) A fő szabály továbbra is az, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az engedélyezés. A javaslat ugyanakkor szorosan körülhatárolt körben é s békeidőszakban lehetővé tenné, hogy a fegyveres erők szövetségesi kötelezettségeikből eredő feladataikat a kormány előzetes hozzájárulásával végezhessék. Ennek megfelelően gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása, katasztrófaelhárítás céljá ból, az ENSZ, az EBESZ felkérésére, valamint a NATO döntése alapján végzett békefenntartó tevékenység céljából a fegyveres erők a kormány előzetes hozzájárulásával lennének felhasználhatók, léphetnék át az államhatárt és állomásozhatnának külföldön. Hasonl ó szabályok szólnak a külföldi fegyveres erők tevékenységére is. A fegyveres erők feletti országgyűlési ellenőrzés garanciarendszere az engedélyezési hatáskörök decentralizálásával nem csorbul. Nem tartozna a kormány engedélyezési hatáskörébe az olyan fela datok végrehajtásának ellenőrzése, amelyekben a magyar katonáknak harctevékenységet kell folytatniuk. A fegyveres erők alkalmazásának és a béketeremtő tevékenységben való részvételének az engedélyezése továbbra is az Országgyűlés hatáskörében maradna. A politikai egyeztetés alapján kialakult megállapodás eredménye az a további garanciális módosítás, amely a hazai fegyveres erők békefenntartó tevékenységének engedélyezését is az Országgyűlés hatáskörében tartja, azzal azonban, hogy ehhez a döntéshez nem kétharmados döntés, hanem a megválasztott országgyűlési képviselők felének, többségének szavazata szükséges. Másrészt a garanciarendszer azért sem csorbul, mert a kormánynak az Országgyűlés felé fennálló, az alkotmányban szabályozott felelőssége az engedél yezés tekintetében is töretlenül fennáll és érvényesül. Erre vonatkozik az a módosító javaslat, amely a kormány előzetes éves tájékoztatási kötelezettségét írja elő a tervezett csapatmozgásokról a honvédelmi bizottság irányába. A nem tervezett csapatmozgás okról pedig a kormány részére haladéktalan írásos jelentési kötelezettséget ír elő, amelyet az Országgyűléshez be kell nyújtania.
