Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GYIMÓTHY GÉZA, az FKGP
340 nemcsak a belföldi, hanem a világpiaci árak is igen nyomottak - idén ezt különösen tapasztalhattuk. A gabona ára a felhasználás mértéke és intenzitása függvényében a kínálat visszaesésével emelkedik. A problémát az jelenti, hogy ez a folyamat hosszú hónapokat is igénybe vehet, és a gazdának közben a természet törvényeihez igazodva már a következő évi termést biztosító költségigényes folyamatot újra kell indítania, és azt valamiből finanszírozni kellene. Tehát ezt a kérdést meg kel l oldani. A gazdák a termény értékesítésével, saját vagy külső források segítségével ki tudjáke várni a piaci konjunktúra kedvező hatását, vagy az újratermelés beindítása és annak folyamatos fenntartása érdekében ké nytelenek ezt azonnal a túlkínálathoz igazodó nyomott áron eladni? A közraktár itt segíthet, ez a lényeg. A közraktár itt segíthet! A likvid árura felvett hitel segítségével az újratermelést az áru eladása nélkül is meg lehet kezdeni, az értékesítéssel így ki lehet várni az esetleges piaci konjunktúra kedvező hatását. A döntést megalapozó gazdasági elemzés során a közraktározás és a felvett hitel költségeit kell szembeállítani az idő előrehaladtával várt árfolyamemelkedéssel, annak kockázataival együtt. A törvényalkotónak - jelen esetben módosítónak, hiszen most törvénymódosító munka van - ebbe az irányba kell hatnia, hogy ez a gazdasági döntési helyzet és kérdés minden érintett fél számára kedvező és biztonságos legyen. Visszatérve a konkrét módosító törv ényjavaslathoz: az abban foglaltak többsége az 1997. évi CXXXII. törvényben, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló szabályozásban foglaltak teljesülése érdekében szükséges. Ez technikai jellegű nek minősíthető módosítás. A közraktárként működtetett külföldi vállalkozás fióktelepe vonatkozásában a javaslatban szereplő módosítások eredményeként érvényesítésre kerülnek az 1997. évi CXXXII. törvény 9. § (1) bekezdésben foglaltak, miszerint a külföldi vállalkozás fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül. A szabályozás finomítását szolgálják azok a módosítások, amelyek a közraktárok alaptőkéjének szerkezetét, felelősségbiztos ítási rendjét, a felügyeleti eljárási díj összegét, s a művi tározás ellenőrzését vagy az árverésen történő értékesítéshez kapcsolódó általános forgalmi adó meghatározását pontosítják. Tisztelt Képviselőtársak! A Független Kisgazdapárt és a magam nevében i s az említett szempontok alapján mindenképp elfogadásra javaslom a tisztelt Háznak ezt a törvényt, de egykét kritikai észrevételt természetesen megteszek, és kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy ezt vegyék figyelembe. Először is ott kell kezdeni, hogy a kérelmező székhelye szerinti állam, tehát az a külföldi állam, amelynek a polgára itt, Magyarországon fióktelepet akar létesíteni, tudjae biztosítani a pénzügyi intézmények biztonságos működését. Ha egy magyar ember külföldön akarna hasonló, mondjuk kö zraktári fióktelepet létesíteni, gondolom, nagyon komoly ellenőrzésnek vetnék alá. Magyarországra az előző 8 év tapasztalata alapján, vagy talán mondhatnám, a '88. évi VI. törvény óta, az elmúlt tíz év alatt bizony nagyon sok olyan külföldi személyiség - i dézőjelbe téve - jött, akik nem biztos, hogy teljesítették azokat a feltételeket, amelyeket szerződésben vállaltak. Másodszor: a kérelmezőnek a székhelye szerinti államban, tehát a külföldi polgár saját államában az adóhatósággal, a vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítással szemben vane tartozása. Nem biztos, hogy van, de ezekre mindenképp jó lenne kitérni és információkat szerezni. Harmadszor: az alapító tulajdonosi szerkezet részletes leírását is célszerű lenne figyelembe venni. A hitelintézetekrő l szóló törvény, az 1996. évi CXII. törvény és a fióktelepi módosítás is legalább 2 milliárd forint tőkéhez köti hitelintézet alapítását. Az 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott esetekben a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazd álkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek által indokolt körben és mértékben eltérő szabályozás állapítható meg.
