Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GYIMÓTHY GÉZA, az FKGP
339 Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Őt követi majd Kovács Kálmán képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. GYIMÓTHY GÉZA , az FKGP képvis előcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A közraktározás nem új keletű dolog a magyar gazdasági életben, az 1875. évi XXXVII., azaz a kereskedelmi törvény a 6. címe alatt foglalkozott a közraktári ügylet szabályozás ával, és hatályát egészen az 1996. évi XLVIII. törvény életbelépéséig megtartotta. Szinte példátlan, egyedülálló az újkori magyar jogban, hogy módosítás nélkül ilyen hosszú ideig élt egy jogszabály. A gazdasági élet szereplőinek robbanásszerű növekedése, a közraktári ügylethez kapcsolódó áfa problémájának rendezése, a tevékenység felügyeletének kérdése és a hatályos szabályozás egy törvényi helyre való csoportosulásának igénye mind indokolta azonban a tevékenység szabályozásának a megváltozott világhoz alka lmazkodó és egyben előremutató új törvény keretei között történő megújítását. Az, hogy ma az 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról kell értekeznünk és majd határoznunk - mint ahogy az a módosító javaslat általános indoklásában is olvasható , hazánk OECDhez történt csatlakozásával vállalt kötelezettsége, azaz azt a külföldi vállalkozások valamennyi gazdasági területen fióktelep formájában történő működésének lehetővé tétele teszi szükségessé. Tehát szükséges a nemzetközi szervezet által vállalt kötelezet tségünkhöz alkalmazkodni ezzel. E szükségszerűség a jogharmonizáción túl egyúttal lehetőséget ad - a törvény tapasztalati tesztelése után - bizonyos egyéb, nem a jogharmonizáció szükségszerűségéből fakadó, ám a szabályozás egyértelműségét és hatékonyságát javító módosítás átvezetésére. A közraktárban árut - közraktározás céljából - szerződés alapján megőrzésre helyezhetnek el, és a letétbe tett áruról közraktárjegyet állítanak ki. A közraktárjegy rendeletre szóló értékpapírként funkcionál. Ez azt jelenti, h ogy egyrészt a közraktárjegyre mint értékpapírra és a mögötte meghúzódó likvid árufedezetre a bankok hitelt folyósíthatnak, másrészt a törvény által biztosított keretek között a közraktár a közraktárjegy kiállítása után saját maga is kölcsönt nyújthat a kö zraktárjegy birtokosa részére a közraktárjegy fedezete mellett. Hol, mikor és miért van létjogosultsága a közraktározásnak? Ezekre a kérdésekre a válasz nagyon egyszerű; mert minden olyan termelési területen fontos szerepet játszhat, illetve játszik a közr aktár, ahol a termék viszonylag hosszú előállítási és költségrárakódási folyamat végén - természetéből fakadóan - egyszerre nagy mennyiségben, dömpingszerűen jelenik meg a piacon. Klasszikus példa erre a mezőgazdaság, azon belül is a gabonatermesztés. Enge djék meg a képviselőtársak, hogy itt a közpincéről mint új fogalomról - amely legutóbb az egri hegybíró és más hegyközségek részéről is tapasztalható igényként merült fel - beszéljek. A közraktározásról szóló, jelenleg hatályos törvény szerint 500 millió f orintot kell letétbe helyeznie annak, aki közraktárat alapít. (16.30) Valóban, az egyes hegyközségek, az egyes bortermő helyek nem tudnak ilyen nagy összeget biztosítani, viszont mindenképp állami segítség kellene - ezt legutóbb Egerben tapasztalhattuk a h egyközségben történő beszélgetés során , és ezt igénylik is. Azoknál a hegyközségeknél, amelyek vállalnák a közpincét - ez a közraktár formájának megfelelő szervezeti forma , mindenképp indokolt lenne a támogatása, természetesen nem az 500 millió forinto s letétre, mert ők ezt nem tudják megoldani. Így a minőségi magyar borok érdekében gyakorlatilag lehetne segíteni az ezeken a területeken élő gazdákon. Térségünkben, ahol a hosszú előkészítő munkák és természetesen azok költségvonzatai után évente egyszer kerül sor az aratásra, az új termés öröme mellett a gazdák mindig visszatérő fejfájása abból fakad, hogy mit is kezdjenek a terméssel. Mivel mindenki egyszerre arat, ráadásul nemcsak itthon, hanem külföldön is, így az aratást követően a keresletkínálat tö rvényszerűségéhez igazodva
