Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
338 volt, hogy biztosítékként szerepelt az ingatlan. Persze ha a törvényalkotónak az a szándéka, hogy a művi tárolást hosszabb távon megszünteti, akkor indokolt ezen szigorítás bevezetése, mert akkor csak saját telepi tárolás les z, és ehhez célszerű, szükséges a saját ingatlan. Ami a felelősségbiztosítás kérdését illeti: itt 25 millió forintos értékhatárt hoz be a törvénymódosítás. Nem lehet tudni, hogy a 25 millió forint átlagban milyen biztosítékot jelent, tehát például mit jele nt az egy káresemény; közraktári szerződésenként kell tekinteni a kár bekövetkeztét, vagy például egy tároló leégése egy káresemény, függetlenül attól, hogy ott hány közraktári szerződés alapján őriztek árut. Miután a felelősségbiztosításnak, illetve a köz raktározható áruk mennyiségi korlátozásának is az a célja, hogy a közraktár az esetlegesen bekövetkező kár esetén is helyt tudjon állni, úgy vélem, a káresemény fogalmának pontos tisztázása érdekes lehet abból a szempontból, hogy a káresemény biztosítási v agy közraktározási szempontból minősüle egy eseménynek. Ha biztosítási szempontból nézzük, az is vizsgálható még e tárgykörben, hogy vajon milyen befogadó terű raktárakkal dolgoznak átlagban a közraktárak, és az oda beraktározott áru átlagban mekkora érté ket képvisel. Az indoklásnak különben abban igaza van, hogy az eredeti törvény nem határozott meg korlátot, s ezért néhány milliós felelősségbiztosítást már el akartak fogadtatni a közraktárak, úgy vélem azonban, hogy ha már konkrét határt akarnak a törvén ybe foglaltatni, akkor meg kell nézni, ez vajon elérie azt a célt, amelyért a törvénybe bekerül, lesze valaki, aki a közraktár helyett helytáll a közraktári jegy birtokosának, ha a közraktár már nem tudja továbbhárítani a kártérítési felelősséget. Több ú j fogalmat is bevezet a törvényjavaslat. Arra szeretném felhívni a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy ezek az új fogalmak az eredeti törvényben nem szerepelnek, és sajnos a mostani törvénymódosítás nem vezeti következetesen végig az eredeti törvényen az új fogalmak behozását. Végül, tisztelt Ház, engedjék meg, hogy a hatályba léptetésről szóljak nagyon röviden. A 20. § (2) bekezdése azért érdekes, mert az eredeti törvény 44. § (4) bekezdése szerint a törvény hatálybalépését követő egy év után közraktárként csak az a részvénytársaság működhet, amely a törvény rendelkezéseinek, azaz az alaptőkére vonatkozó rendelkezéseknek is megfelel. A törvény - és kérem szépen, figyeljenek a dátumra - 1996. augusztus 11én lépett hatályba, tehát ezt legkésőbb '97. augusztus 11éig rendezni kellett volna. A mostani törvényjavaslatból következően a felügyelet törvényellenesen engedte a működésüket, s ráadásul további több mint két évet kapnának ennek a ma már törvénytelen állapotnak a fenntartására. Fel kell tenni a kérdést, h ogy hol marad akkor a hitelezők biztosítéka. Azt gondolom, hogy ezt a hatálybaléptetési passzust is érdemes körültekintően átnézni. Még egyszer megismételve a felszólalásom elején mondottakat: a Szocialista Párt egyetért azzal, hogy módosítani kell a közra ktárakról szóló törvényt, de ezt a kormány nagyon gyorsan akarja megtenni. Azt javaslom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy az általános vitát ne zárjuk most le, legyen lehetőség további egyeztetésekre, és adott esetben az egy héttel későbbi szavazás, azt gondolom, semmiféle problémát nem jelent a törvény elfogadása kapcsán. Valóban így tudjuk garantálni azt, hogy konstruktívan hozzájáruljunk egy jó törvény megszületéséhez. Köszönöm szépen a figyelmüket, és elnézést, elnö k úr! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatásul mondom csak el, hogy a kiküldött napirendben az szerepelt, hogy lehetőség szerinti lezárása az általános vitának, és nyilvánvaló volt, hogy ha valamel yik frakció azt kéri, akkor nem zárul le az általános vita. A házbizottság ülésén azt jelezték, hogy nagyobb vita e tárgyban vélhetően nem várható, ezért szerepelt ez a megjelölés. Rögzítettük a képviselő úr indítványát, tehát az általános vita lezárására vélhetően nem fog sor kerülni.
