Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - IVANICS ISTVÁN, a Fidesz - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP
336 képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! 1996ban egy nagyon fontos gazdasági törvényt fogadott el a Ház a közraktározásról. Ez akkor nagyon lassan készült el, még akkor is, hogy ha a szavazásnál e tekintetben konszenzusra jutottak a képviselők. Most azt látjuk, hogy a kormány nagyon gyorsan meg szeretné szavaztatni ezt a törvényt. Én úgy gondolom, hogy itt indokolt, ha nem is olyan lassúság, mint 1996ban, de egyfajta mértéktartás a sietség tekintetében. Mi úgy ítéljük meg, hogy sajnos, a harmonizáció a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvénnyel nem egészen sikeredett tökéletesre. Egyet lehet érteni mindazzal a sza bályozási céllal, amit magában foglal a törvényjavaslat, tehát hogy szükséges rögzíteni a fióktelep alapítási lehetőségeit, feltételrendszereit, hogy a felelősségbiztosításról rendelkezni kell, hogy az engedélyezés körülményeit szükséges szabályozni, hogy pontosítani kell a felügyeleti eljárást. A célokkal egyetértünk a baj azzal van, hogy a kormány milyen megoldást talált a fenti kérdések szabályozására. Rögtön jelzem, hogy ezek nem olyan problémák, amelyeket nem lehet orvosolni, meggyőződésem, hogy együtt es munkával - úgy, ahogy arra már többen utaltak a vitában - lehetőséget tudunk teremteni, hogy a módosításokat elvégezzük. Három kérdéskörről szeretnék szólni, amelyeket mi eléggé neuralgikusnak érzünk a törvényjavaslatban. Egyrészt a fióktelepek létesíté sével kapcsolatban a dotációs tőkéről mint fogalomról, másrészt a fióktelepingatlan szerzéséről, aztán a dotációs tőkének a sorsáról, a közraktár ingatlanvagyonának jellegéről. Másodsorban szeretnék beszélni a felelősségbiztosításról és harmadsorban a hat ályba léptetésről. A fiókteleppel kapcsolatos módosítások látható célja, hogy azt a biztonságot, amit a közraktári törvény a magyarországi székhelyű részvénytársaságoknál a közraktár kötelező alaptőkéjének meghatározásával kívánt nyújtani a közraktári kárt érítési felelősség biztosítása érdekében, valamilyen módon a fióktelepek tekintetében is előírják. De ezt a jelenlegi szövegszerkezettel, sajnos, nem tudja biztosítani a törvényjavaslat. Ugyanis a cél érdekében született az a rendelkezés, hogy a fióktelepn ek dotációs tőkével kell rendelkeznie. A (2) bekezdés megfogalmazása ugyanakkor félreérthető, különösen akkor, ha szépen sorbaolvassuk a többi bekezdést, a (3)t és a (4)t is. A (2) bekezdés úgy szól, hogy a közraktár legalább 500 millió forint alaptőkéve l, fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható, amelyből legalább 250 millió forint a pénzbeli hozzájárulás és az (5) bekezdésben meghatározott ingatlan mint nem pénzbeli hozzájárulás. Csak ezen szöveg ismeretében azt állíthatnánk, hogy a dotációs tőke mi nt fogalom - amelyet csak ez a törvény alkalmaz, a fióktelepekről szóló törvény nem - nagysága 500 millió forint, amely 250 millió forint pénzbeli hozzájárulásból áll és legalább 250 millió forint ingatlanapportból. Csakhogy a (3) bekezdés azt mondja, hogy dotációs tőke a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke. Ehhez kapcsolódik a (4) bekezdés, amely szerint a pénzbeli hozzájárulást, illetve a dotációs tők ét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt olyan belföldi székhelyű hitelintézetnél kell befizetni - és folytatódik a bekezdés. Mindebből az következne, hogy a dotációs tőke egy pénzbeli hozzájárulás. A (2), (3) és (4) bekezd és összevetéséből az derül ki, hogy a külföldi fióktelepnek elegendő 250 millió forint a közraktár alapításához, a törvény alapján nem követelhető meg tőle az ingatlan tulajdonjogának a biztosítása is. Ez derül ki egyébként a szintén módosításra kerülő 5/A ., 5/B. és 5. §ok módosításából is. A magyarországi részvénytársaságoknál a javaslat megköveteli az ingatlan tulajdoni lapjának csatolását, míg a fióktelep tekintetében ilyen feltételt nem ír elő. Ugyanakkor a (2) bekezdésben a dotációs tőke fogalma úgy é rthető, hogy azonos az alaptőke fogalmával, tehát pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
