Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3308 jóval nagyobb előnyöket élveznek a frissen ide települők, a mi jogszabályainkat, a mi gazdasági, társadalmi, politikai életünket csak frissen kóstolgatókhoz képest, és ez nem egy esetben jelentős előny lehet a hazai ak számára. Amit fájó szívvel hiányolhatunk, az az, hogy sem az előző kormány, sem a mostani kormány nem fordított igazán nagy figyelmet és gondot arra, hogy a vállalkozókban tudatosítsa: közeledik ez az ominózus dátum, az 1999. év, amikor egy számukra val ami nagyon lényeges és fontos dolog fog történni. Emlékezhetünk, nem túl rég, szeptember közepén Harrach miniszter úr állt a nyilvánosság elé azzal, hogy ez a törvény közvetlenül a meghozatala előtt áll, és mindez anélkül történt, hogy a vállalkozók érdekk épviseleteivel, a kamarákkal előzetesen bárki is egyeztetett volna. Erre persze lehet azt mondani, hogy a törvények vagy a nemzetközi megállapodások, de jelen esetben a '94es I. törvényről van szó, tehát hogy a törvények nem ismerése nem ad felmentést azo k végrehajtása alól, de mégis közös csónakban evezünk az EUcsatlakozás felé, ezért ez nem igazán jó válasz. Tehát sokkal nagyobb figyelmet kellett volna fordítani a vállalkozói társadalom felkészítésére, az azok érdekképviseleteivel folytatott kommunikáci ós lehetőség megteremtésére, mint az eleddig történt. Jól tudott, hogy Magyarországon 1 millió körül van a regisztrált gazdasági szervezetek száma, s noha a ténylegesen működőké nem lehet több 730735 ezernél, lényeges azon állampolgárok száma, akiket ez a törvény személyükben érinthet, ezen belül is különösen a nagy többségben, több mint 97 százalékban megjelenő kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan lesznek vagy lehetnek ennek a törvénynek hatásai, és a munkahelyek mintegy kétharmadát, körülbelül két és fél millió embert ezen kis- és középvállalkozások foglalkoztatják. Így tehát lényeges, hogy ez a törvény milyen védettséget ad a számukra, és ebből a szempontból azt mondhatjuk: a törvény a tőle elvárható gondoskodást megadja, hiszen nagy súlyt fektet a k ölcsönösségre - a kérdés csak az, hogy a magyar kormány majd hogyan tudja a viszonosságot folyamatosan kontrollálni és szükség esetén behajtani azt a nyugati partnereinken, ami rendkívül szükséges , és ezen túlmenően nyilván szigorúan kell vennünk a végre hajtás során azt, amit a törvényben találhatunk, azaz hogy az idetelepülő külföldi vállalkozóknak meg kell felelniük a szakmai és nyelvi feltételeknek. Ebből a szempontból egykét apróbb kérdés feltehető, például az, hogy miért csak a törvény által egyedül említett orvosi pályához köthető a szakmainyelvi vizsga megkövetelése a külföldről idetelepülő vállalkozóktól vagy önfoglalkoztatóktól, a többi szakma területén miért nincs ez nevesítve a törvény sorai közt. Szintén apróbb kérdés lehet, hogy miért ezzel a törvénnyel kell még hatályba sem lépett, egykét héttel ezelőtt módosított, például az adózás rendjéről szóló vagy a társasági adóról szóló törvényt módosítani, hiszen ezt épp nem túl rég tettük meg. Úgy gondoljuk tehát, jelen pillanatban van egy árnyalt abb helyzet: a vállalkozóknak van egy kisebb része, akiknek ez a konkurencia - aminek a mértékét még nem lehet igazán megbecsülni - esetleg kellemetlen pillanatokat is okozhat, azonban ezt belekalkulálva is feltétlenül szükségesnek tartjuk ennek a törvényn ek a meghozatalát. Épp ezért a Szabad Demokraták Szövetsége ezt támogatni fogja a határozathozatal során. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az SZDSZ és a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Font Sándornak, az MDF képviselőc soportjának nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. FONT SÁNDOR , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már előttem többen elmondták, Magyarország egyik Európához tartozó, o davezető útjának egyik most megjelenő törvénytervezetével kell egyetértenünk vagy azt néhány módosítással majd helyre tennünk. (10.50) Hiszen, mint említették már, egy ötéves türelmi idő letelte után, 1999. február 1jén szeretné a magyar parlament életbe léptetni ezt a törvényt. Az Európai Közösségek és tagállamai
