Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3307 kezdve a devizakódexig a szabályok módosítása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , éppen a jelen t örvénytervezet keretjogszabály volta miatt. Befejezésül azt szeretném mondani, hogy a törvénytervezet Európai Unióhoz való csatlakozásunknak egyik olyan jogszabálya, melynek teljesítését nemzetközi jogi szerződés írja elő számunkra, tehát ezt teljesítenünk kell. Úgy érzem, nyitott kapukat döngetek, amikor kérem a tisztelt Házat a törvénytervezet elfogadására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Szalay Gábor úrnak, az SZDSZ képviselőcso portja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. SZALAY GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő törvény hatálybalépésének időpontja kicsit a mély lélegzetvétel, az EUmélyvízbe ugrás i dőpontja lesz, hiszen kétségtelen, hogy ennek hatásai nem egyformán fognak jelentkezni a magyar vállalkozói társadalom minden tagjára. Kissé árnyaltabbnak érzem a hatást, mint amit a Fidesz vezérszónoka elénk vetített, hiszen tudván tudott dolog - bár a ma gyar vállalkozó társadalom jelentős része versenyképessé vált a nyugateurópai konkurenciával szemben az elmúlt évek során , hogy van egy jelentős vállalkozói réteg, amely számára nyilvánvaló, hogy nem lesz feltétlen öröm ezen törvény hatálybalépése. Mind emellett ez a lépés, ennek a törvénynek a meghozatala nem elkerülhető, és nemzeti összérdekeink szempontjából feltétlenül pozitív és támogatandó. (10.40) Ezért előre is bocsátom, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ezt egy jó, kiegyensúlyozott törvé nynek tartja - csak a helyzetet találja talán egy kicsit árnyaltabbnak, mint Glattfelder Béla , és ezért mi ezt feltétlenül támogatni fogjuk a határozathozatal során. Az európai megállapodás 1991. december 16ai aláírásával, majd annak ezt követő ratifiká lásával és az 1994. évi I. törvénnyel történő kihirdetésével vállaltuk a nemzeti elbánás öt éven belül történő megadását az EUtagállamok azon állampolgárai számára, akik hazánkban önálló vállalkozóként kívánnak letelepedni és itt gazdasági célú tevékenysé get kívánnak folytatni. Mindez természetesen kölcsönös alapon történik, vagyis a mi vállalkozóink is letelepedhetnek hasonló célból és hasonló feltételek mellett a Lajtától nyugatra eső európai országokban. Az előttünk fekvő törvény jövő év február 1jei h atálybalépésétől kezdődően tehát kölcsönösen nyitott a pálya állampolgáraink, az EUországbéli és a magyar állampolgárok számára egymás országában, hogy ott önálló vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként - mint például az orvosok és gyógyszerészek, amikről itt már esett szó - szabadon letelepedhessenek és ott tevékenységüket szabadon folytathassák, ők itt, mi pedig ott. Kétségtelen, hogy mindez nem kis, nem minden veszély nélküli, s hatásaiban előre pontosan csak igen hozzávetőlegesen felmérhető, megbecsülh ető konkurenciát teremt majd egyes kevésbé versenyképes hazai kis- és középvállalkozók részére. Épp ezért ez a kerettörvény igen kényes kérdésekről szól, igen kényes kérdéseket szabályoz, azonban nem elkerülhető módon. A nemzeti elbánás megítélésének megad ása az EUországok nálunk letelepülni kívánó vállalkozói, önálló vállalkozói részére tehát nem elodázható, nem megkerülhető kötelezettség, hisz nemzetközi szerződésünkből következik és fakad, valamint EUcsatlakozásunk egyik feltétele. Ugyanakkor látni leh et, hogy az elvi kölcsönösség adott volta mellett előfordulhat, hogy a gyakorlatban nem a kölcsönös kiegyensúlyozottság fog megvalósulni, hiszen az EUvállalkozók jóval inkább mobilabbak, tőkeerősek, versenyképesek abban, hogy hozzánk jöjjenek, mintsem hog y ez fordítva lenne így. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a hazai vállalkozóknak pedig a hazai pálya szolgál nagy előnnyel, hiszen nyilvánvaló: akik itt élnek, itt nőttek bele a gazdaságba, eddig is itt fejtették ki tevékenységüket, más szempontból jóval nagyobb védettséget és