Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja nevében:
3305 szolgálta volna. Kérjük, hogy (Az elnök ismét jelez.) legyenek erre lehetőségek és más megoldások a jövőben is. A szocialista frakció az elmondott pontosítás okkal támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Kiszely Katalinnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnőnek. DR . KISZELY KATALIN , az FKGP képviselőcsoportja nevében: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Külügyminiszter Úr! A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági letelepedéséről szóló jogszabály szerves része a Magyarországon folyó és Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását elősegítő jogalkotási, jogharmonizációs folyamatnak. Az 1991. december 16án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 44. cikkelyében vállalt Magyarország kötelezettséget arra nézve, hogy biztosítja az Európai Közösségek tagállamai, állampolgárai számára az önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedés tekintetében az egyenlő elbánást. Ezen cikkelynek megfelelően legkésőbb 1999. február 1jéig szükséges megteremtenün k a közösségi állampolgárok számára az egyéni vállalkozóként, illetőleg az egyéb önfoglalkoztatottként történő gazdasági célú letelepedés lehetőségét, és ezen foglalkozások gyakorlása során biztosítani kell számukra a nemzeti elbánást. Ez utóbbi jogi fogal om azt jelenti, hogy a nemzetközi joggyakorlatban ismert viszonosság fogalmánál, jogintézményénél többet magában foglaló lehetőséget kell a jogszabályban biztosítanunk a közösségi állampolgárok számára, mégpedig a magyar állampolgárokkal azonos elbánást, e z az úgynevezett nemzeti elbánás. Miután a külföldiek letelepedése gazdasági tevékenységükhöz kötődik, a törvényalkotó már számos, ugyancsak az európai közösségi jogszabályokkal összhangban álló törvényt és törvényerejű rendeletet alkotott a külföldiek mag yarországi gazdasági tevékenységének az elősegítése érdekében. (10.30) Ezen jogszabályok körébe tartozik az időközben már többszörösen módosított 1988. évi VI. törvény, a társasági törvény, az 1988. évi XXIV. törvény, amely a külföldiek magyarországi befek tetéseit szabályozza, és ugyancsak ilyen az egyéni vállalkozásról szóló 1994. évi V. törvény is. A felsorolt jogszabályok az előző országgyűlési ciklusok jogalkotói tevékenységének részét képezték. Jelen jogszabály, törvénytervezet tulajdonképpen már absz olút értelemben véve is eurokonformnak tekinthető. Engedjék meg, hogy ennek alátámasztásául és magáról a jogintézményről az Európai Unió történetének keretén belül egy nagyon rövid áttekintést adjak. Az Európai Közösségek által elfogadott római szerződés a személyek szabad mozgását, a négy szabadságjog egyikének alappillérét alapul véve szabályozza a külföldiek gazdasági célú letelepedését. 1989. december 9én a tagállamok kormányfői és államfői erre vonatkozóan elfogadták az úgynevezett közösségi chartát, Szociális Chartát. Meg kell jegyeznem, hogy az aláírók között nem szerepelt NagyBritannia. A római szerződés a mozgás szabadságát a személyek három kategóriájának - a munkavállalóknak, a szabadfoglalkozásúaknak és a szolgáltatást nyújtó személyeknek - biz tosította. Bár mindegyik kategóriára külön szabályok vonatkoznak, vannak olyan rendelkezések, amelyek közösek a munkavállalók és a szabadfoglalkozásúak számára; olyanok, amelyek azonosak a szabadfoglalkozásúak és a szolgáltatást nyújtók esetében, és végül olyanok, amelyek mind a három kategóriára vonatkoznak. A közös vonás mind a három kategória esetében az, hogy a mozgás szabadságát csak azért garantálják számukra, hogy egy másik tagállamban gazdasági tevékenységet folytassanak.
