Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ISTVÁN - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3243 növekedés e területeken. Kisebb mértékben, de további differenciálódáshoz vezet a kormányváltásból eredő elkötelezettségek teljesítése, az adóbeszedő szervek folytatódó megerősítése. Az egyes il letményrendszerek által érintett intézménycsoportoknál a személyijuttatás- és létszámváltozás az egy főre jutó személyijuttatásemelkedés, illetőleg azok szórása - részben az eddigi beállásiszinteltérések miatt, részben az előbb említett egyéb okokból - a következőek szerint alakul: Mint említettem, tehát a bíráknál és ügyészeknél a személyijuttatásváltozás 124,7 százalékos, ez azt jelenti, hogy 1999ben az évi egy főre jutó személyijuttatásváltozás 22,5 százalékos lesz. A fegyveres szervek hivatásos áll ományánál ez 122,4 százalékot tesz ki, ami egy főre vetítve 20,9 százalékos növekedést jelent. Az átlagszámítás rejtelmeiből következően tehát ha valakinek, valamelyik csoportnak az átlagnál magasabb mértékben emelkedik a bére, akkor olyan csoportnak is ke ll lennie - és van is , amelynél az átlag alatt emelkednek a bérek. Két ilyen terület van: a közalkalmazottaknál 108,3, míg a köztisztviselőknél 109,1 százalékos a személyijuttatásváltozás a következő esztendőre. Összességében ez teremti meg az átlagosan 113,9 százalékos juttatásváltozást, egyénekre lebontva pedig a 13,6 százalékos növekedést. (5.50) A keresetnövekedés szórása nemcsak az egyes illetményrendszerek között jelentős, hanem tárcánként is eltérő. A 26 fejezet közül 6nál lényegében 0 százalék, további 6 fejezetnél 11 százalék alatti a növekedés. Átlag feletti az index 10 fejezetnél; ezek elsősorban a hivatásos állományúakat - HM, IM, büntetésvégrehajtás, biztonsági szolgálatok , illetve bírósági, ügyészségi alkalmazottakat - bíróságok, ügyészs ég - foglalkoztató területek, továbbá az Oktatási Minisztériumnál, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnál ez a kormányzati struktúraváltásból adódik. Mindezen tényezők együttes következménye, hogy az 1999. évben az illetmény- és pótlékalapok növekedésével n em lehetett számolni, mivel egyrészt a determinációval nem érintett közalkalmazottak és köztisztviselők körében minden 1 százalékos többlet a jövedelemkiáramláson túl, különkülön mintegy 1 milliárd forintos támogatási kihatással jár, kiadási hatása 1,21, 3 milliárd forint között van. A törvény által érintett körben még nagyobb ütemű lenne az automatikus keresetemelkedés. Másrészt a rendszereken, intézményeken belüli elosztás differenciálását a kötelező illetményemelés egységes előírása korlátozná, illetve túlzott létszámleépítési kényszert jelentene. Az előirányzatokkal való évközbeni gazdálkodás során az előzőekben jelzett előirányzatok és illetményszabályozás mellett van mozgástér. Ez a következő jogszabályi lehetőségeket jelenti: a köztisztviselőknél az illetményalaptól való eltérés mértéke plusz 20 százalékról 40 százalékra nőtt. A közalkalmazottaknál az illetménytábla alsóhatáros volta ad lehetőséget - a rendelkezésre álló források figyelembevételével - az illetmények emelésére. Az illetményrendszereke n belül, egyrészt a személyi juttatási előirányzatok közel 20 százaléka nem kereseti elem, így mód van ebből átcsoportosítani az illetményekre és egyéb juttatásokra. Másrészt, a működési kiadásokon, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímein belül lehetőség van ezen előirányzatok 10 százalékát kitevő mértékben a személyi juttatási előirányzat növelésére tárcahatáskörben, amelyet a kormány tovább növelhet. Szeretnék itt szólni erről az ominózus kötelező létszámcsökkentésről is. A költségvetési törvényjavaslatban szereplő kötelező 3 százalékos létszámcsökkentés esetén - ami nem vonatkozik az 18. fejezetekre; a módosító indítvány be van terjesztve, ezt a bizottságok támogatták - várhatóan mentesülnek a következő testületek is: fegyveres szervek, felsőoktatási oktatók, Miniszterelnöki Hivatal, adóhivatal, Vám- és Pénzügyőrség. Így 1,2 százalékos létszámcsökkentés valósulna meg az összlétszámra vetítve. Az eredeti javaslat szerint a létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatási előirányzat k izárólag egyéb működésre, felhalmozásra fordítható; valamint további elképzelhető módosítás alapján az előirányzat felhasználható személyi juttatásként is azon
