Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAKONYI TIBOR - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BAJA FERENC
3227 Különösen indokolt ez egyébként a szennyvízkezelés területén. A szennyvízkezelés vonatkozásában - mind a tisztítás, mind pedig az elvezetés tekintetében - rendkívüli a lemaradás. A kutatók szerint a szennyvízelvezetés és tisztítás költsége 33,2 ECUt tenne ki az európai uniós csatlakozásig, míg a vízbázisok védelméhez 4050 millió ECUre lenne szükség, a természetes vizek vízminősége pedig 150200 millió ECU lenne akkor, ha statikus számítási rendben gondolkodnánk. Nem akarok kitérni arra, hogy a statikus számítási rend mellett indokolte egy dinamikus számítási rend bevezetése. Megítélésem szerint a kormány aktív szerepvállalásával lehetne egy dinamikus számítási rendet figyelembe venni, ami azt jelentené, hogy kevesebb összeggel, kevesebb állami forrással is jelentős eredményeket lehetne elérni. Mi úgy értékeljük és úgy látjuk, hogy az ebben az esztendőben elindított programok továbbvihetők lennének a kö vetkező évben akkor, ha mintegy 45 milliárd forintnyi plusz kerülne a Központi Környezetvédelmi Alaphoz vagy a jogutód szervezethez. Ez a 45 milliárd forintnyi plusz tehát kifejezetten állami forrásból, nem pedig a termékdíjakból adott arányokból kerülne a környezetvédelemhez. Ez a 45 milliárdnyi plusz jelentené egyébként a nemzeti környezetvédelmi program jövő évi végrehajtását is. Tehát ez nem jelentene plusz igényt, hanem pusztán azt, hogy az elfogadott nemzeti környezetvédelmi programnak megfelelően az európai integrációhoz kötődő program szerinti összeget kapná meg a környezetvédelem. Ráadásul oldaná azt a típusú feszültséget is ez a plusz forrás, amit jól ismerünk - amelyet a környezetvédelmi és a területfejlesztési bizottságban kormánypárti képvise lők is többször felvetettek , hogy nagyon jelentős mennyiségű pályázat érkezik be, és a Központi Környezetvédelmi Alapnak meglehetősen kevés forrása van, különösen a kommunális szférában a pályázatok támogatására. Ha már a pályázatoknál tartunk, annak is szeretnék figyelmet szentelni néhány perc erejéig, hogy az alap felhasználásának a törvényi szabályozására és törvényi garanciákra azért is szükség van, hogy az átláthatóság és a garantáltan környezetvédelmi célú felhasználás mellett őrködjünk a pályázati rész megmentésén. Ugyanis azt látjuk - ez tételesen kimutatható , hogy 1999ben a tervek szerint nominálisan is csökkenteni kívánják a kormányzat oldaláról az önkormányzatok, gazdasági társaságok részére pályázat útján elosztott források mértékét, és a kö rnyezetvédelmi célfeladatok között közelebbről meg nem határozott rendeltetésű úgynevezett miniszteri keretet különítenének el. A sajtóban az is megjelent, hogy erről a keretről a minisztérium kabinetirodája és a kabinetiroda munkatársai hoznának döntéseke t. Azt gondolom, méltatlan lenne a mostani kormánykoalícióhoz ez a javaslat, vagy ennek a javaslatnak a hatályosulása. Én környezetvédelmi miniszterként emlékszem ellenzéki politikusokra, akik - egyébként helyesen - nagyon sokszor szakmai megalapozottságga l is számon kérték azt, hogy a pályázati rész növekedjen, számon kérték azt, hogy a pályázatról állandóan nyilvánosság előtt számoljon el a miniszter. Elfogadhatatlan lenne, hogy ugyanezek a képviselők most megszavazzák nem azt, hogy pályázati keretekben, a nyilvánosság előtt, hanem jóval szűkebb keretekben, nem szakmai alapon, hanem egy miniszteri kabinetirodán belül történjenek meg a döntések. Éppen ezért a javaslatunkban - mint ahogy mondottam - azt foguk indítványozni, hogy külön törvény szülessék ha ne m a Központi Környezetvédelmi Alapról, akkor a célelőirányzat felhasználásáról. Hogy mi legyen ebben a törvényben, ehhez szeretnék néhány szempontot adalékként elmondani. A mi megítélésünk szerint arra kell figyelni, hogy a források mennyisége összhangba k erüljön a nemzeti környezetvédelmi programban előírt környezetvédelmi beruházások, fejlesztések forrásigényével. Ez teremtené meg az alap programszerűvé válását. Ez alapkövetelmény. Azt szeretnénk, ha a kormány ezt figyelembe venné, és így terjesztené be m ajd ennek a célelőirányzatnak a felhasználási rendszerét. A másik, hogy a forráselosztásban továbbra is törvényi garanciák és hosszú távú statisztikai programok érvényesüljenek. Annak nem látjuk értelmét, hogy fölcseréljük a nemzeti
